Hogy magyarázzam el a szüleimnek, hogy a tanulásra nagyban rányomja a bélyegét az embernek a világi dolgai is?

Úgy vannak vele, hogy tanulni csak le kell ülni azt majd jön a tudás, persze egyébként ők sem tudnak felmutatni különösebb eredményt ilyen téren, de tanulni kell, mert csak. És aki buta az csak lusta tanulni, ami nem más, minthogy kinyitod a könyvet és dől a tudás.

Rendezett élet meg ilyenek? Az majd lesz egyszer csak, ha jól tanul az ember. Igazából nem tudom pontosan, hogyan hívják a pszichológusok azt az együttest amikor valakiben kialakítottak egy szociális-kulturális mintát amit követni kell és szeretne is viszont ehhez nincsenek meg az eszközei, és ha ez hosszú távon fennáll akkor becsavarodik.

Na nekem szerintem van egy ilyenem, és túl sokat gondolkozom a problémáimon, és egyszerűen nem tudok tanulni, mert úgy érzem most majd meglesz a csoda módszer, ha megint elolvasom a témában a tapasztalatokat. Aztán mindennek egy a vége, hogy majd egyszer...

Engem egyenlőre nem zavar, mert végleg azért még nem adtam fel, hogy egyszer majd jobb lesz, viszont a szüleim igazán leállhatnának a zsarolással úgymond, mert tisztában vagyok azzal, hogy tanulni kell, egyszerűen csak nagyon régen elveszítettem a lelki egészségemet, és nem tudok szín ötös lenni ha fejre állok sem.