Hogy magyarázzam ezt meg az embereknek, hogy ne ítéljenek el vagy ne sajnálkozzanak?
Az a helyzet hogy észre vettem hogy már alig járok idegen társaságba vagy oda ahol már rég jártam, mert állandóan az első kérdés hogy hol dolgozol. Nincs rendes munkahelyem ez tény. Otthon dolgozom. Állattenyésztéssel foglalkozom. Egyáltalán nem vagyok lusta, hajnalban kelek ellátom az állatokat, megcsinálom a házimunkát. Férjem dolgozik, mire hazaér kész a kaja, tiszta a lakás. Én elégedett vagyok ezzel az élettel. Húst, felvágottat, tojást évek óta nem vettünk boltban. Az eladott dolgokból is van némi bevétel. Haszonállatokról van szó, természetesen nem kutyát szaporítok vagy hasonló. Tudom hogy ez nem általános, de olyan rossz a sajnálkozó arcoknak magyarázni hogy ez nekem a tökéletes élet. Szeretem az állatokat, jól bánok velük.
Már kiírni magamból is megkönnyebbülés volt.
Rossz társaságnak mondod szerintem.
De amúgy hozzáteheted, hogy neked nagyon jó dolgod van, mert ez a munkád, imádod csinálni.
No, azért ezt vállalkozásnak nevezni kicsit túlzás.
Hol dolgozol? "Őstermelő vagyok". Ennyi.
Az más kérdés, hogy én nem örülnék neki, ha nem lenne rendes munkám, és eltartott lennék. Igen, eltartott, mert abból, hogy van pár állatotok, még nem fizetődik be a villanyszámla, nem teremtődnek elő a gyereknek a tanszerek, nem termelődik ruha, cipő, stb.
Én se vettem tojást már évek óta, sőt, húst is ritkán veszek, zöldséget meg szinte soha, mégis van mellette rendes munkám.
Szabad tudnom, hogy mennyi és milyen állatotok van?
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!