Miért követ el manapság annyi fiatal öngyilkosságot?

Mindenki hajtja a pénzt (megélhetésre, cigire, alkoholra - lényegtelen). Nem törődnek a gyerekeikkel, azok meg támogató szülők híján a vagdosásba, depresszióba "menekülnek". Saját magukat kergetik egy mentális zsákutcába, aminek nagyon gyakran az öngyilkosság a vége.

Az elmúlt pár év alatt legalább 10 olyan, többnyire 15-17 év közötti lánnyal beszélgettem itt, akik már rendszeresen vagdossák magukat. Kivétel nélkül mindegyiknél ez volt az alap ok, hogy nem foglalkoznak velük a szülők.

gondolom mert ellehetetlenítve érzik magukat és kilátástalannak ítélik az ebből való kilépést.

a szülők példája döntő.

én is öngyilkos lettem, de egy baleset folytán megmentettek, pedig elég jól elterveztem előre.

az én életem egy pokol volt, a szüleim elmebetegek voltak, apám kezeletlen skizo volt, anyám pedig simán idióta.

egyszerűen ellehetetlenítették az életemet és sehonnan nem kaptam segítséget kintről.

nappal ha nem suliban voltam akkor a kocsmában ültem hogy megvárjam a szüleim elaludjanak.

nem ittam semmi alkoholt, de volt fűtés és wc.

mikor valaki tudott volna segíteni akkor anyám kitépte a telefonzsinórt a falból mert vele nem beszélhetek.

elszöktem azzal a pasival, soha többé nem mentem haza.

most normális életem van, az apám már halott, az anyám pedig jó távol van tőlem...

van már saját családom, kiskamasz gyerekem....

szóval gondolom ezért.

így visszanézve sosem lennék gyerek.

a szülők a gyerekeiket birtokolják, a tulajdonaiknak tekintik.

ha agyonverik akkor inkább szereznek neki igazolást csakhogy ne kelljen suliba mennie amég kék-zöld.

bármit megtehetnek a gyerekkel, szó szerint BÁRMIT.

a gyerek a tulajdonuk. első szökési kísérletem 4 évesen volt, az utcán senki nem segített mert jaj de cuki kislány biztos hisztizik és nem is olyanok a szülei.

az első öngyilkos gondolatom 8 évesen volt, álltam a nyitott ablakban, és gondolkoztam hogy tudnék úgy leesni hogy biztosan meg is haljak??

de aztán bejöttek a szüleim és úgy tettem mintha csak játszottam volna...

vannak a halálnál rosszabb dolgok.

és az néha egy-egy életszakasz.

Nem a szülő a hibás, szülők meg szerető barátok/családtagok nélkül is felnőtt rengeteg ember.

A történelemben sokszor volt példa, hogy elszakítottak egy gyereket a szüleitől, aztán kiképzőtáborba került ahol biztos nem babusgatták. És erős harcos lett, nem levetette magát a legmagasabb szikláról.

Szerintem ez már ilyen természetes kiválasztódás amiért túl sokan vagyunk. Nehéz olvasni ezt ha arra gondolsz, hogy szegény szülő, de attól hogy tegyük fel a szülő értelmes, a gyerek még nem lesz az.

3-as vagyok.

egyébként a gyerekkoromat leszámítva soha nem volt öngyilkos gondolatom, ahogy kiszabadultam a fogságukból már láttam lehetőségeket.

megépítettem magamnak egy olyan életet amilyen még azt is túlszárnyalja mint amiről gyerekként álmodtam.

sajnos azóta is találkozom hasonló vagy nálam rosszabb körülmények közül szabadult gyerekekkel.

az élet kegyetlen, a szülőknek adnak minden jogot.

35/l

kedves négyes.

találkoztál már kezeletlen skizofrénnel?

Ja bocsánat, a szülő akkor nem hibás, ha nem foglalkozik a gyerekkel, ha annak ellehetetleníti az életét akkor az.

Kamasz korra viszont már szerintem ki kéne alakulnia egy világnézetnek, ami ha megállja a helyét tud érvényesülni a gyerek, ha pedig nem akkor kénytelen lesz változtatni.

Kb 6 éves koromig foglalkoztak aktívan velem. Szerencsére azokon a filmeken nőttem fel ahol ha valami rossz történik küzdesz, vagy bosszút állsz, és nem sírdogálsz összebújva. Ez a liberalista világnézet elgyengít.

@12:39

Hallod ennyi hétpróbás sületlenséget egyszerre összehordani. Magyarország elég szép számokkal rendelkezik öngyilkosságok terén. Na most te milyen "Szerintem ez már ilyen természetes kiválasztódás amiért túl sokan vagyunk."-ról beszélsz? Így is alig vagyunk, fiatalok, fiatal családok menekülnek külföldre. Jóléti országokba ahol meg sokkal nagyobb a populáció, sokkal kisebb az öngyilkosságok száma. Szóval ez egy nagy marhaság. Bár nem mintha a hozzászólásod első része nem lenne az.

"A történelemben sokszor volt példa, hogy elszakítottak egy gyereket a szüleitől, aztán kiképzőtáborba került ahol biztos nem babusgatták. És erős harcos lett, nem levetette magát a legmagasabb szikláról. "

Ja persze, túl sok akciófilmet néztél...