Milyen a viszonyod az unokatesóiddal, nagynénikkel stb. rokonokkal?

Rendszeresen találkoztok esetleg csak ünnepekkor stb.? Messze laknak vagy közel? Én alapvetően jóban vagyok az unokatesóimmal, de nem tudom, mennyire normális a viszonyunk. Számomra az pl. furcsa, hogy 2 osztálytársam egymás unokatesói voltak. Tény, hogy én lány vagyok, ők pedig mind fiúk, illetve van korkülönbség a javukra (3-5 év). Mi ünnepekkor és családi összejöveteleken jövünk össze. Azt nem mondhatnám, hogy maga a családi kör elhanyagolja egymást, de mi, fiatalok nem találkozunk egymással külön, csak a családi találkozókon. Pl. nem nagyon tudom, milyen filmeket, zenéket szeretnek az unokatesóim, általában bekapcsolódunk a felnőttek beszélgetésébe (gyerekként elvonultunk játszani, de az más, mert fogócskázni akárkivel lehet). Ilyeneket tudok, hogy kinek mi lesz a foglalkozása, kinek ki a barátnője, a hangadóbb emberekről, hogy társadalmi/politikai kérdésekben milyen nézeteket vallanak, de a halkabbakról ezt sem. Olyan érdeklődős beszélgetések vannak: mi történt veled, mióta utoljára láttuk egymást, de ezeket is inkább a felnőttek vezetik. Én visszafogottabb, csendesebb vagyok, és bár 22 vagyok, néha az az érzésem, még mindig kislányként élek az emlékeikben. Nem akarok ezen különösebben változtatni, csak kíváncsi vagyok, ez másoknál is így van-e.