A szüleim válása miatt is lehetek ilyen vagy nem emiatt?
13-14 éves voltam mikor elváltak a szüleim. Veszekedésben nőttem fel. Anyám volt hogy neki ment apámnak, megütötte őt, de apám csak lefogta sose ütötte meg. én ezt mindig csendben végig néztem..azóta eltelt 10 év.. létezik az, hogy emiatt vagyok csendes? kiskorom óta csendes, zárkózott, félénk vagyok, szorongok és sose voltak barátaim. Mindig frusztrálva érzem magam, ha kettesben kell lennem valakivel, de ha pl 3-an vagy egy nagyobb csoportban vagyok akkor nem. viszont, ha szerepelnem kellett mások előtt..ah hebegtem, habogtam. fősulin sose sikerültek a gyakorlataim, mert mindig ott voltak a csoporttársaim és csak remegett a hangom, szédültem, izgultam stb.. hiába könyörögtem a tanárnak, hogy úgy osszon be, amikor a többiek nincsenek jelen, mert nem tudok szerepelni mások előtt, de csak azért is arra a napra tette a záró gyakorlataimat, amikor mindenki ott ült és nézett.
Mindig van pasi, aki közeledik felém, de mindig elutasító vagyok, annyira félek attól, h a csendességem miatt majd nem kellek neki v h elhagy mire beleszeretek az illetőbe és inkább megóvom magam a csalódástól..
Lehet, hogy ez az oka, de akár a genetika is állhat a háttérben. Úgy néz ki, hogy te inkább a faterod génjeit örökölted és ezért ilyen lettél...
Ettől még nem jelenti ez azt, hogy mivel csendes vagy, nem fogsz senkinek sem kelleni... Én inkább az miatt aggódnék, hogy nehogy valami szemétládával jöjjek össze aki kihasznál...
2-es igen a munkámra is kihat nekem is. Volt olyan hely, ahol kirúgtak..az volt az ok, h nem vagyok elég temperamentus, csendes vagyok ez nem az én pályám keressek valami mást..
3-as hát vége lett egy ,,párkapcsolatomnak", aki sokáig közeledett 1-2 évig csak azért volt kedves stb h megfektessen, azt hittem komolyak a szándékai, de csak jól elvolt.. egy kihívás voltam a számára és most röhög a markában.. én meg a naiv szerelmes..
Lehet, hogy emiatt alakult ki. De ez nem ok rá, hogy ilyen is maradj örökre. Ez nem egy végleges dolog.
Az embernek változik, fejlődik a személyisége.
Bizonyos szempontból igaza volt a tanárodnak, hogy nem hallgatott rád. Azzal semmire nem mentél volna, a probléma szőnyeg alá söprése.
Igaz, a nyilvános szereplésre fel kellett volna készülni, de így (mint egy terápiaként használva) is hasznosabb volt.
Lehet, hogy ez keményen hangzik, de a világ már csak ilyen kemény hely, és erre ez a megoldás: Ideje felnőni, és nem a szüleidet hibáztatni az életed bizonyos dolgai miatt.
Mára ugyanis már eltűnt az életedből a kiváltó ok, amiért még mindig ilyen vagy, az tanult viselkedésminta.
Gyakorlatilag a saját agyad, gondolataid rabja vagy.
Ha megváltoztatod a gondolataidat, megváltozik az életed.
Ha viszont tényként fogadod el, hogy szorongó vagy, frusztrált, a nyilvánosságtól remeg a hangod, izzadsz, és megoldásként tekintesz a helyzetből való menekülésre, akkor ez természetesen így is marad.
Mint ahogy ha túl görcsösen akarsz ettől megszabadulni , akkor is.
Első lépésként kiváló, hogy felismered magadon a gyengeségeidet, és vizsgálod azt. Második lépésként barátkozz meg ezzel, analizáld magad higgadtan, ismerd meg saját magad. Aztán pedig tanuld meg irányítani, felülkerekedni ezeken a dolgokon.
Ehhez elsősorban bátorság kell.
Sokan nem is hinnék, a kiegyensúlyozott élethez mennyi bátorság kell.
Mert hiába rosszabb ilyen szempontból az életed, ezt szoktad meg.
A megszokott pedig mindig biztonságot jelent, az új pedig kockázatot.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!