Szegénységben élők boldogok vagytok?

Szia..:D

Ne légy elkeseredve...gazdagok, szegények, egészségesek, betegek, mindenki szembenéz rossz dolgokkal...

Sokan el vannak keseredve azok miatt amijük nincs...és elfelejtenek annak örülni amijük van.

Az pedig, hogy nem szereted a munkád és mégis csinálod egy olyan összegért ami nem valami sok, csak azt mutatja, hogy milyen erős is vagy..szal fel a fejjel!..:D

Voltunk szegények, évekig. Mikor 90 a bevétel, és 70 a lakás, az azt hiszem, annak mondható. Minden voltam, csak boldog nem, stresszeltem, nem tudtam normálisan enni. Aztán jobb lett. Párom váltott, és már nekem is van munkám, mellette még a suliba is visszamentem. Most a munka miatt stresszelek, de még mindig jobb ez, mint az éhkopp huszadikán.

Tanulni mindig lehet. Nem csak a papíron megszerzett tudással lehet előrehaladni! Kezedben az internet, élj vele! Tanulj nyelvet, kezdj el külföldi online kurzusokat, tanulj programozni. Tele van lehetőséggel!

sok dologhoz kell a pénz.... rezsi, kaja, egyebek.

Volt, h ki volt kapcsolva a villany. Hogy jó volt-e? Nem. De h a pénztől teszem e függővé az életem? Nem, ezerszer nem. Volt idő, mikor jobban futott a szekér, de nem voltam boldogabb akkor sem. Nemrég megint a nulláról kellett kezdenem mindent. De soha többé nem hagyom, h a pénz határozzon meg engem.

Pedig tényleg az az első, kinek mi a szegény...

Mert korán sem vagyok abban a helyzetben, mint te, megis szegénynek tartom magunkat(már kfele jövünk) persze hullámvölgyek vannak, de a mi életünk örömteli.

Szerintem nem a 66e ft a szomorú, hanem hogy lélekölőnek érzed a munkádat, hogy keserű vagy, és szomorú, és ezt azonositod a pénztelenséggel..

Persze a pénztelenségaz nagy terhet rő az emberre, de 23 évesen nem neked kellene az anukád cipőjén gondolkodni...az enyém keres rendesen és így is kínai cipőt vezs, én is, mert nincs méret a márkásak közt (éppen feles a lábam, de különböző, a kínai épp a kettő közt van nekem mért en, míg minőségi cipők él az egyik kicsi a másik klaffog)

Tehat ez nem szempont nálam.

Tehát ha nalad a szar munka és az elkeseredettség jelenti a szegénységet és nem is igazán a pénztelenség, akkor abban senki sem boldog..

Meg kell találni a fenyt az alagút végén amut követni lehet, a célt.

Ha van célod akkor az utat megtervezni, és menni fog.

Igen 23 évesen meg tanulhatsz tovább estin, levelezőn, es az még nem a penz hiányán múlik, mert vannak államilag finanszírozott kepzések. Ez csak rajtad múlik aha akarsz tanulni. A többi egyszerű kifogás, semmi több, viszont ebben az esetben nincs jogod keseregn és sajnálni magadat.

A saját sorsod kovácsa vagy.

Éltünk meg mi is ketten 50e ből az egyetemi szoctámból árvaságiból és amit épp 1-2 nap munkából összeszedtünk(persze kollégiumban..de 2en) és akkor örültem, hogy van párom, hogy majd jobb lesz, hogy együttvagyunk, hogy tervezzük hogy jövünk ki ebből. Hogy munkát kell keresni.

Volt hogy megölt a munkahelyem, pedig a munkát szerettem.. Kiléptem.. Persze nem találtam masikat, aztan csak lett..

Ha befasulsz magadba, akkor csak a rosszat vonzod be.. Nem hiszek ebben az ezotérikus micsodában, hogy a gondolatok bevonzák a dolgokat, mégis tapasztalom, hogy a gondolatoknak teremtò erejük van, de inkább onnan fogom meg, hogy hozzáállás kerdése. Engem a termeszetem a pozitív szemléletem miatt vettek fela jelenlegi munkahelyemre...egy savanyú emberrel senki sem szeret dolgozni, és hidd el ez már egy fotóról lesüt

Szegénynek lenni szar és egészségtelen.

Akkor jön rá az ember először, amikor 12 fokban ébred reggelente mert spórolni kell a fával. Amikor kvázi-húst csak virsli formában lát az ember mert nincs pénz rendes húsra, és mindig azon megy az agyalás hogy hogyan hozzam ki a kaját 2 napra 500 Ft-ból. A megalázó helyzet amikor a szomszéddal kell megbeszélni hogy megossza velem a wifijét féláron, mert egyáltalán nem biztos hogy mindig jutna ötezer egy előfizetésre. Az se kellemes amikor vissza kell utasítani a barátok meghívását, mert nem adhatok ki háromezret egy mozijegyre és buszra. Klasszikus életérzést ad az is amikor betegesen menekülök a kirakatok elől mert tudom, hogy bármi tetszik is meg, nem vehetem meg. Tilos.

A szegénységben egy jó van, amikor végre megszűnik.