Mit csináljak? Kezd elegem lenni az egészből.

A legjobb barátnőm ezerszer szebb nálam. Ezzel nem is lenne probléma mert imádom. Nem is kívánhatnék jobb barátot nála. Viszont a baráta"ink" mindig csak vele foglalkoznak. Ha elesik őt segítik fel engem soha. Neki mindig köszönnek és nekem meg van h csak simán elmennek mellettem. Rá folyamatosan azt mondják h szép. Engem meg ma le is csúnyáztak. De miért ennyire felszínesek az emberek? Én is ugyan olyan kedves vagyok velük és ha nincs itt a barátnőm akkor foglalkoznak velem. Az volt az eddigi legbántóbb h egyszer ketten átestünk vlm hülyeségen mert magával rántott és akkor is csak őt segítették fel engem le se szartak. Belső tulajdonságainkban szinte ugyan olyanok vagyunk mert mintha már a testvérem lenne annyit vagyok vele. De velem soha de soha nem foglalkozik senki csak vele. Lehet h csak egy kis hisztis p*csának néztek de ez egy idő után bántó tud lenni. Leszarni meg nem tudom őket mert egész nap ott vannak körülötte. Nyíltam ki merem jelenteni h féltékeny vagyok rá. Féltékeny vagyok rá azért mert szebb nálam és ezért szeretik. De a legviccesebb h ő néha olyan bunkó is tud lenne h mindig meglepődök és akkor is ott vannak vele. Félek h meg fog romlani a barátságunk de, én egyszerűen már nem bírom elviselni h azok akikről azt hittem h a barátaim le se szarnak. Lehet én reagálom túl de egyszerűen csak rosszul esik. Meg aki tetszett nekem fiú az is belé volt szerelmes. De viszont neki meg nem tetszett. Én meg egy szót sem mertem/tudtam hozzá szólni mert folyamatosan körberajongta a barátnőmet. Lassan kezd elegem lenni.:( 15/L