Miért kell bunkó tahónak lenni az eladóval?

9-es, te tökéletesen példázod a műveletlen tuskó vevő szerepét.

Egy hamburgert sem 10 másodperc összeütni, ha 2-3 percet sem bírsz kivárni, akkor minek mész be egyáltalán? Arról nem is beszélve, hogy miért az eladóval kell veszekedni? Mit tehet arról az eladó, ha valami drága, vagy eltart egy ideig? Ismerősöm a mekiben diákmelózott, vele is mindig veszekedtek, hogy miért annyiba kerül valami, stb, aztán mikor a főnök is megmondta, hogy annyiba kerül és kész, akkor még ők voltak vérig sértve.

Rokonom is eladó, a vevő kérdezett valamit, de nem volt az, amit szeretett volna, mert épp kifogyott. Erre bepanaszolta a rokonomat a főnöknél, mondván bunkó volt, és nem adta oda, amit kért. Szerencsére a főnök normális volt, és helyretette az illetőt. De aki képes ilyet csinálni, effektíve ki próbálja rúgatni, mert neki szar napja van, az egy hulladék gerinctelen és gyáva alak.

Azok ilyenek, akik nem tudnak mivel kitűnni a tömegből, ergo nem vezető típusok, és tudat alatt vagy tudatosan, de örülnek, ha kitörnek a szánalmas kis életükből, és jól parancsolgathatnak vkinek. Vagy a másik kategória az újgazdag tapló, aki azt hiszi, övé a világ, csak mert gazdag (pedig az esetek többségében meg sem dolgozott érte).

Én is dolgoztam eladóként, a legtaplóbb vendéggel is kedves és nyugodt voltam... így nem értem, hogy a másik oldalról miért nincs meg a tisztelet néha. Nem a csicskása az eladó a vevőnek, sőt még segít is neki...

Kedvenceim:

-le voltam cs.szve, hogy hadarok, mikor teljesen normális sebességgel beszéltem... aztán derült ki, hogy az ürge, ugyan tud magyarul, de nem magyar származású és nem anyanyelve a magyar (mikor köszönt, nem tűnt fel, csak miután elkezdett hepciáskodni... mivel felsőfokon beszélek angolul, feltűnt később, hogy valszeg amerikai). Ilyenkor meg lehet azt mondani, hogy ne haragudjon, kérem, beszéljen lassabban, nem magyar az anyanyelvem, és a lassú beszédet jobban értem... minthogy "Milyen eladó maga, hogy így hadar? Tanuljon meg normálisan beszélni! Cöhh!"

-mivel pultnál dolgoztam plázában, a fél pláza tőlem kérdezgette, hogy hol van a wc meg ez meg az a bolt... ami még oké, de azt már nem bírtam, hogy elhordtak mindenféle szutyoknak, ha nem tudtam, még akkor is, ha elmagyaráztam, meg amikor köszönés és egy köszönöm nélkül odaállítottak, hogy "Hol a WC?"

-híres ember vár vkit a plázában beáll a pult elé, marha jó, eltakarja a járókelők elől a portékát, rákérdeztem kis éllel a hangomban, hogy esetleg segíthetek-e, erre ő: "ja, nem, csak várok valakire"...

-hülye vén nyanya, aki elkap egy fél szót a rádióban, és már azt hiszi, tud a fogyasztóvédelemről mindent... hozza vissza karácsony után a párnahuzatokat, hogy a menyének mégsem kellett, követeli vissza a pénzt... én szépen elmagyaráztam neki, hogy nem így működik - illetve akkor még nem úgy működött... akkoriban csak úgy lehetett pénzt visszakérni akárhány munkanap után, ha rendeltetésszerű használat mellett hibás lett az áru, egyébként meg levásárolhatta volna... erre, őt ne akarjam átvágni a palánkon, mert hallotta "a rádijóba'", és még egy pár kedves szó arról, hogy egy neveletlen fiatal takony vagyok

-az kb. napi min. 2x előfordult, hogy azért álltak meg emberek, hogy fennhangon fikázzák az árut válogatottan szép szavakkal

-a tükrünket arra használta tinimanci, hogy megnézze, nem folyt-e le róla a szájfény, miközben más éppen próbálta nálunk a sálat vagy a poncsót,

-10kor nyit a bolt, 9kor el kellett kezdenem pakolni, kiscsaj kb. parancsolgat, hogy egy óra múlva találkozik a barátnőjével, most azonnal kell neki fülbevaló, azt pakoljam ki először (mikor nem azt szoktam), aztán b.ik visszajönni

-kiscsaj meg pasija kinéztek egy sálat pár nappal azelőtt, mikor nem én voltam pultban, este zárás után!!!! (ki van írva eeeeeekkkkora betűkkel, hogy mikor van zárás, utána min. negyedórával volt, én már bőszen pakoltam el) jön, hogy most azonnal adjam oda. Leírja, kb. milyen volt. Az egyetlen olyan sálat előadom, megnézem a leltárt és a füzetet, azóta egyetlen sálat sem adtunk el, csere sem volt, annyi sál van, ahánynak lennie kell... erre, ne próbáljam meg őt átb.szni, nem az volt... ez már a röhej kategória volt, hogy nem ismeri fel azt, amit pár napja nézett, de én vagyok az átverős, amikor elmagyaráztam neki, hogy képtelenség, hogy más sálat nézett...

-ugyanígy, zárás után jön a pasi, hogy rakjam már ki a poncsókat, mert pár perce látta őket. Fél óráig nézegeti, aztán rámförmed, hogy miért nincs feketében, és elviharzik...

-meg az összes többi, hogy miért nem tartunk ezt meg azt, felháborító (többek között Bob Marley-sapkát meg Nagy Magyarország-medált kerestek a keleti kelméket és ékszereket árusító pavilonunknál), meg hogyhogy ilyen fiatalon ott dolgozom, biztos nem vagyok még 18 se (22 éves voltam), meg miért nem tanulok inkább tovább, miért akarok itt megöregedni (egyetemista voltam). És hogy ezekből az jön, hogy nekik ne dumáljak, nem most jöttek le a falvédőről, ők mindent jobban tudnak, mert idősebbek

Az mellékes dolog, hogy folyamatosan keresték rajtam a főnökömet a hitelezői, a haverjai meg a főbérlője, akinek nem fizetett... ezek közül volt, aki normális volt, de olyan is, aki azzal vádolt, hogy bújtatom meg falazok neki.

15. vagyok

Az meg mindennapos volt, hogy teátrálisan sóhajtoztak vagy rosszabb esetben kutyáztak amiatt, mert nem volt apró a kasszában... nyilván egy SPARban vagy nagyobb forgalmú helyen több rá az esély, de egy olyan kis pultnak, mint a mienk, főleg, amikor vki 1500 Ft-ot 20ezressel akar fizetni, és neki áll feljebb...

azt hozzá kell tennem, hogy ilyenkor mi, kasszások, mindent megtettünk, hogy kerítsünk valahonnan váltópénzt, de sokaknak az is derogált, hogy 2 percet várniuk kell a visszajáróra, és kaptam az ívet rendesen...

(másik 87%-os vagyok)

Nem olvastam végig az összes választ, de engem is kiakasztanak az ilyen emberek. Eleve nem is értem, hogy akinek 5 percnyi ideje sincs, az miért megy egyáltalán be valahová. Az ilyen emberek egyszerűen bunkó senkik, akik azt hiszik, hogy csak azért, mert nem ők állnak a kasszánál, már mindjárt ők a királyok, akiket 10 másodpercen belül ki kell szolgálni. Én is voltam kasszában eladó, és én is kaptam azért néha beszólásokat. Volt olyan vevő, aki össze-vissza rendelgetett mindent, variálgatott (direkt), majd a felét visszahozta, hogy azt miért adtam oda, az nem kell, meg sorolta, mi hiányzik, meg hogy milyen rosszul dolgozok. Na akkor ott elpattant a húr, és közöltem a bunkóval, hogy ne szórakozzon velem, azt adtam amit rendelt, de ha akarja, szólok a főnöknek, ő is szemügyre veheti a pénztárgépet, meg a kamerát is. Lett is csend egyből. Egyik munkatársam meg is mondta, hogy utálja az ilyeneket, mert tuti arra hajtanak, hogy a végén ingyen kapjanak valamit. Ez meg annyira szánalmas viselkedés, hogy szavakat nem is találok rá. Nem elég, hogy másnak a munkáját megnehezíti (közben meg a mögötte lévő vendégek türelmetlenül sóhajtoznak, mert még mindig válogat, variálgat), de ha valaki szóváteszi a baromságát, hogy ezt azért nem kéne, még ő van megsértve és felháborodva.

A kasszából láttam igazán, hogy mennyi bunkó és nagyképű ember van, aki istennek képzeli magát csak azért, mert ő a vásárló.

Azt, hogy "miért ennyibe kerül mit képzelnek maguk", már én is megkaptam. Közöltem vele nyugodt hangnemben, hogy velem ne veszekedjen, mert nekem annyi beleszólásom van az árak alakulásába, mint magának. Erre még ő volt megsértve, meg hogy milyen szemtelen vagyok. Miért, mit kellett volna mondanom? Nem értem az ilyeneket, hogy most mégis mit várnak ilyenkor.

Barátnőm szintén pénztáros. Hasonló eset történt meg vele is, mint velem. Ott olyan a pénztárgép, hogy csak 1 dolgot lehet a rendelésből kitörölni, ha 2-t vagy többet kell, már kell az üzlet menedzserének (vagy kinek) a kártyája. Nála is variálgatott egy hapsi a feleségével, ilyen kupon, olyan kupon, akkor ez nem kell, akkor azt javítsa át, akkor abból vegye ki azt stb. Szegény barátnőm meg 2 percenként futkoshatott a kártyáért, és még a hapsi volt türelmetlen, meg hogy milyen rosszul végzi a munkáját. Majd vissza is jött a hapsi, hogy ez meg az hiányzik, a másikat nem kérte, stb. Na ott a barátnőm már majdnem sírva fakadt (akkor még csak 2 hete volt a munkahelyén), hívta a főnökét. A főnöknő meg kiosztotta a francba a pasast, hogy most aztán már elég legyen, végignézte az egészet a kamerán, mindent látott és hallott is. Majd közölte vele, hogy kidobatja a biztonsági őrökkel, ha még egyszer eljátssza ezt egy eladóval. Persze még a pasi meg a felesége volt felháborodva.

Másik eset szintén ismerőssel történt meg. hatalmas sor, az illető természetesen majdnem utoljára jött. Erre nekiállt hátulról kiabálni, hogy "igyekezzenek", "végezzék már normálisan a munkájukat", "magukat EZÉRT fizetik?" stb. Ott szerencsére hátrafordult 2-3 vevő, és megmondták neki, hogy vagy várja ki azt a pár percet, amíg sorra kerül, pláne, hogy utolsónak jött, vagy duguljon el és menjen haza. Volt ám sértődés. És azonnal el is ment az illető.

Őszintén szólva nem értem az ilyen buta és korlátolt embereket, akiknek az okozza a legnagyobb örömet, hogy kitolhassanak egy eladóval. Azért van egy határ. Nem kell azon sem csodálkozni, hogy sok eladó már alapba nem kedvesen közelít egy vendéghez. ha velem történt volna ilyesmi, én is 2-szer meggondolnám, kivel vagyok kedves, és kivel nem.

Tudnék én sokat mesélni a bunkó vevőkről.

Most legutóbb egy ret*rdált nőszemély azért ordibált velem, mert nem tudtam adni az egyik fogköztisztisztitót, amit kért. Mocskolódva beszélt velem, és felháborítónak tartotta a "bánásmódot", vagyis azt, hogy nem volt készleten a termék