Fura dolog. Mit csináljak vele? Hogy lehetne legyőzni?
Nem is tudom jó kategória-e.
Szóval: a telefonálás. Nekem egy rémálom, hogy fel kell hívnom valakit. Mindig órákat elszorongok rajta, hogy megnyomjam a hívás gombot vagy ne. Mi van, ha nem tudok megszólalni vagy miről beszélgetni? Tudom, hogy hülyeség! Van, amikor nagyon fontos lenne! Párkapcsolatom is ment már erre rá. Ha valaki hív, azzal nincs baj, azonnal felveszem. Csak azzal van baj, ha nekem kell valakit felhívnom. Egyedül egy valaki van, akitől nem "parázok", az Anyum. Őt bármikor fel tudom hívni. De a többieket... Van, hogy nagyon kellene, de nem merem.
És nagyon gáz... 20 fölött vagyok...
Nem tudom miért van. Hogy lehetne ezen segíteni? ű
Tudom, az első gondolat ilyenkor a pszichológus. De oda tudom, hogy úgysem mennék! Esetleg van valami tippetek, hogyan lehetne rajta segíteni? Bármilyen tanácsot szívesen fogadnék. Mert ez így szörnyű!
Lehet, hogy szociális fóbia lesz... Mentális egészség kategóriába jobb lett volna.
Nekem ez volt, de magamtól kihoztam magam egy elég jó szintre.
Szerintetek a telefonáláson hogyan lehetne segíteni?
Én sem nagyon szeretek telefonálni. Ma amikor a fodrászomat hívtam átgondoltam, hogy mit is kéne mondani pedig falun vagyunk. :D Ma hívott egy magán szám, elgondolkodtam, hogy felvegyem-e egyáltalán. Aztán ha rászánom magam akkor nincs gond, de amikor megszólal a teló akkor egyből összerándul a gyomrom. Lehet, hogy egy vidámabb csengőhangot kéne állítani, bár nála nem ez a gond. Gondold át mit fogsz mondani, én így szoktam pl. amikor félhivatalos ügyeket intézek. A haver az más, de még nála is átgondolom, mert olyan kínos tud lenni a csönd a telefonban. :D
Szóval szerintem alaposan gondold át mit szeretnél mondani és menni fog az. Vagy dobj egy sms-t kezdésnek az sem rossz. :D Gondold bele magad a helyzetbe és menni fog az. :D
Köszi a tanácsokat!
Ezzel a gondold át... Éppen ez a baj. Túl sokat agyalok rajta. Képes vagyok egy órát is! Közben meg csak szorongok és az lesz a vége, hogy nem hívom.
Akkor nem vagyok ezzel egyedül... nekem az segített, hogy munkahelyen rá voltam kényszerülve. Meg azért abban az esetben, ha vkihez tényleg közel kerültem, azzal nem voltak ilyen bajaim valamiért - az az egy ember a párom :D.
Amúgy sztem nyugodtan menj el pszichológushoz, más ügyben voltam már. Nem fog hülyének nézni... kb. olyan, mintha elbeszélgetnél a dolgaidról egy olyan emberrel, aki kívülállóként tud tanácsot adni meg ért is hozzá.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!