Hogy törjek ki a burokból?

Úgy alakult az életem hogy komfortzónából nem mozdulok ki. Begubóztam, durván. Kerülöm a veszélyt a kockázatokat, lassan úgy vagyok vele hogy míg mások élik az életüket, én nem.. Mert nem tudom!!!

Azt hinném hogy ha sok időm van akkor legalább a saját dolgaimmal foglalkozok, de alig... Tízig alszok, akkor is alig tudok kikelbi az ágyból. Tengek lengek a lakásban, gondolkozok, agyalok, képzelgek. Érdemi dolgokkal (blog, nyelvtanulás) max az ébrenléti nap felében foglalkozok.

Hétköznap senkivel nem találkozok. Be vagyok gubózva.

De ki akarok törni, hogy tegyem ezt??? NEM AKAROK EBBE BELEHALNI!!! Párom van akiért felelősséget vállalnom kell, nem vihet a vállán mindent. Tudom hogy ez a.biztonságérzet illúzió!!

Terveim vannak de félek az emberektől, az élettől.

Gondoltam rá hogy 3an négyen valakivel összejönni, közös meditáció, kirándulás vagy épp vlog készítés...

Gyűlölöm hogy nyuszi vagyok de a kommunikációs blokkokból is elegem van meg a kishitűségből.

Hogy legyek proaktív??? Meg akarok változni!!!!

ELRGEM VAN - MAGAMBÓL IS, NEM AKAROM MAGAM LASSAN MEGÖLNI ILY MÓDON!!!

30 év durva viselkedési beidegződését nem könnyű megváltoztatni... De meg akarom. Hogyan?

(elkezdtem meditálni, Vipassana)