Szerintetek egy reál beállítottságú ember többet ér, mint egy humán beállítottságú? Okosabb lehet egy ember aki mondjuk keni-vágja a fizikát, kémiát mint egy olyan, aki a történelemben vagy irodalomban járatos?

Kedves 27-es!

".... Számodra igyanis az "ész" a logikus gondolkodásra való képesség szinonímája. Én meg éppen arról beszéltem, hogy nem. Merthogy annál sokkal több."

Valóban több annál, de valahogy definiálni kell, ki eszesebb és ki nem. (A szépség sem egzaktul definiált, de aki szép, arra a többség mondja, hogy az) Az IQ teszt releváns fokmérő? (valójában nem az, de azért 75 IQ pont kevés ugye?) Szerintem más fokmérő is lehet, amik valójában egy tőről fakadnak. Nem lehet általánosítani, de azért utat mutat! Nem véletlenül mondtam, hogy átlag! Kiragadni a sok mintából egyet, majd az alapján következtetni, nem lehet. (mindkét irányban)

Látom, puhítottál a véleményeden. A "reálhoz több ész kell" kijelentéstől most már eljutottál addig, hogy "aki hozza a formát mindenből, de a reál tárgyakból jobb az átlagnál, az bizony eszesebb" állításig. Igaz, hogy ez utóbbi triviális, mert ennyi erővel azt is írhattad volna, hogy akinek nemcsak egy tízmillió dolláros háza van, hanem még egy 100 ezer dolláros autója is, az gazdagabb ember annál, akinek csak egy tízmilliós háza van.

De mi van azzal, akinek nincs ilyen háza, csak egy szép nagy gyára, amivel munkát tud adni 1000 embernek? Akkor melyikük a gazdagabb? Az összehasonlítást nem azok között kell megtenni, akik jók humán tárgyakból és reálból is meg azok között, akik csak a humánból jók de reálból nem, hanem azok között, akiknek csak az egyikhez van érzékük a kettő közül. Ugyanis ez a topic erről szól. Meg arról, hogy ne aszerint definiáljuk valakinek az észbeli képességeit, hogy nagyszerű matematikus vagy nagyszerű jogtudós.

"Valóban több annál, de valahogy definiálni kell, ki eszesebb és ki nem."

Nem, nem kell. Hogy döntöd el, hogy Romsics Ignác vagy Pósa Lajos-e az eszesebb? Minden ilyen összehasonlítás önkényes és igazságtalan, és a megbélyegzés és alárendeltség melegágya. Az IQ-tesztek az emberi intelligenciához tartozó képességeknek csak egy igen szűk körét mérik, nevezetesen azokat, amelyek egyáltalán számszerűsíthetően kiértékelhetők. De azt, hogy hogyan viszonyulsz embertársaidhoz, mennyi benned az empátia és megértés, a türelem és tolerancia, azt mind nem méri, pedig az intelligencia meghatározásában ezek a fontosabb tulajdonságok.

Senki nem botránkozott meg semmin. Csak nem szeretem azt, amikor a reálosokban van egy kis fellengzősség és felsőbbrendőségi érzés azért, mert azt hiszik, hogy az ő munkájukhoz többet kell gondolkodni és hogy az közvetlenebbül hasznosul, mint egy bölcsészé és még talán nagyobb fizetést is kapnak érte (már aki). Ez utóbbi a piacgazdaság miatt van, a kommunizmusban nem lenne így. A több gondolkodás pedig nem feltétlenül igaz. Nem hinném, hogy Ungváry Krisztiánnak a Horthy-rendszerről írt monográfiája ne igényelt volna marhára sok agymunkát és elképesztően sok tanulást és rendszerezést, amíg egyálalán eljutott odáig, hogy összehozzon egy ilyen könyvet.

Szóval kicsit szerényebben, ha lehet kérni!

Nem olvastam a válaszokat.

Szerintem szükség van mindkettőre. Vegyük például egy átlag orvost. Ő mit csinál a szabadidejében? Könyveket általában olvasnak. Aki írja a könyvet, annak meg szüksége van orvosi ellátásra.

Ez csak egy buta példa volt. De szerintem a lényeg érződik, hogy attól függően, hogy egy ember reál beállítottságú, még érdekli/köze van a humán dolgokhoz is, még ha sokszor észre sem vesszük.

Előzőnek: Igazad van, szükség van mindkettőre. Nem is igazán lehet értelmezni a kérdést. Mi az, hogy többet ér? Mármint kinek és hol? A diplomáciához, tolmácsoláshoz, óvódapedagógiához, idősgondozáshoz, pszichológiához, nyelv- és történelem tanításához és kutatásához, stb. pl. humán beállítottság kell és ilyen munkakörben egy reál beállítottságú ember mire menne? Ahogy matematikus sem lesz olyanból, aki az irodalmat szereti és a matekot utálja. Tehát az érték relatív, pontosabban mindenki abban a munkakörben ér sokat, amelyben jól helyt tud állni.

Az ész és okosság pedig nemcsak a kizárólag a logikát és térlátást mérő IQ, hanem olvasottság, tájékozottság, empátia és bölcsesség, azaz tapasztalat függvénye is, és elsősorban nem reál vagy humán beállítottságtól függ.

#36

Mármint a kvantitatív problémamegoldó intelligenciának. Mert nem kell ahhoz matekból ötösnek lenni, hogy valaki jó történész vagy nyelvtudós lehessen.

Persze, hogy fontos a matek, de az intelligencia ennél sokkal több rétű dolog. Attól, mert valaki éppen csak teljesíti a követelményeket matematikából, még rendelkezhet azzal az analitikus gondolkodási képességgel, amely egy történelmi kor adott szempontból való elemzéséhez szükséges. És nagyon sokan vannak, akik középiskolai szinten jók matematikából, de azokban a készségekben, amelyeket ennek elvileg fejlesztenie káne, már nem annyira. A kapcsolat tehát csak áttételesen van meg, de tény, hogy szükség van az ilyen jellegű tanulásra is.

A morális érzéket viszont matematikával nem igazán lehet fejleszteni. Azt a családi nevelés, élettapasztalat, empátia kifejlődése kell, hogy megadja.