Mások hogy tudnak egész nap a facebúkon levelezgetni? Én is fenn vagyok de nekem a kutya se ír. Mit lehet, miről lehet megállás nélkül írogatni egymásnak?

Emondjak/leirjak egy masnak, hogy eppen most pukiztak, de elotte pipiltek, de elotte, na tudod. A szomszed padban a srac epp ra, de igazan csak fele nezett, na de, ezt is le kell irni. Ugyanez megy a mobilban. is.

Unalmas, fanyar elet, amit muszaj leirni, elmondani, mindenegy masodpercet. ja, meg ugye, minden 20 percben kell hozza egy selfie is. Csucsorgos, halszaju rondasagnak kell lennie.

Ezt én sem értem, én is alig kapok üzenetet, többnyire én írok rá mindig másokra, akkor is beszélgetünk 10-20 percet úgy hogy a másik illető vagy én 3-4 percenként írunk valamit és ennyi. Én telefonálni picit többet szoktam egy haverommal, mivel ritkán beszélünk így mindig van miről dumálnunk akkor de sokszor inkább viberen beszélünk mert ingyen van ha úgy van net a közelben.

Meg nagyon ritkán ha írok valakire akivel rég dumáltam akkor megy a beszélgetés rendesen, sőt valamikor még munka közben is beszélünk írogatunk 5-10 percenként én esetemben lehet így meló közbe, de akkor ritkán nézem vissza meg sokszor csak 2-3 órával később olvasom el amit írt az illető, és ennyi. De sokszor akiket bent látok nem tudom megérteni mit írogatnak 2 percenként.

Attól hogy nektek senki sem ír, nem értem miért kell rögtön mindenkit elkönyvelni. Lehet ám más dolgokról is beszélgetni, nem csak arról, épp mi történik veletek. Sajnálom ha ez nektek nem megy.

Én már nem iskolába járok, hanem dolgozom, de velem is előfordul, hogy egész nap folyamatosan beszélgetek valakivel. Messengeren beszélgetek a tesómmal, a barátaimmal külön-külön vagy épp együtt egy csoportban, külföldi ismerőseimmel, stb. Képzeljétek el, számtalan más téma van a világon az aktuális teendőinken kívül is. Persze megbeszéljük azt is, kivel épp mi történt vagy épp mi történik, ha szóra érdemes, de sokminden másról is el tudunk dumálni. Lehet utálni a facebookot, sokáig én sem szerettem; de amióta kihasználom a lehetőségeit, nem kell folyton sms-t írnom és telefonálnom (ami pénzben sokat számít), ill. nem kell a nap végéig várnom, hogy végre beszélhessek azzal, aki épp hiányzik.

Nem vagyunk egyformák: van aki sokat pötyög a telefonon, van aki nem. Egyik sem rosszabb a másiknál. Az utálkozás meg az ítélkezés viszont sosem szép dolog.

Nekem akkor sem írnak, ha én írok nekik. :D

De egyébként most ehhez az utolsó kommenthez még annyit, hogy nem kell túlzásokba esni. A szellemi munkát végzőknek kötetlen a munkaideje, így nyugodtan telefonálhatnak, vagy válthatnak üzenetet munkaidőben. A céges gépeken csak szimplán blokkolják az ilyen oldalakat, és ennyi. Nem fognak senkit kirúgni azért mert a telefonján hazaírt az asszonynak, hogy ma később ér haza..

Te tudnál a haverjaiddal, barátaiddal minden nap órákon át beszélgetni?

Ha nem, akkor jogos, hogy nem tudod elképzelni.

Ha igen, akkor most képzeld el, hogy ugyanez a kommunikáció nem csak élőszóban, de írásban is lefolytatható.

Persze, mondom, ha neked az emberi kommunikáció egy-egy személlyel kimerül naponta 3 tőmondatban, akkor tényleg nehezen elképzelhető. De tudod, van ám, hogy az ember a barátaival, haverjaival, barátnőivel, szerelmével nem csak napi 2-3 sablonos tőmondatot szeretne beszélni. Nem annyira nehéz ám ezt elképzelni. ;-)