Nektek már volt olyan, hogy ráztátok a lábatokat vagy ujjal doboltatok és legogták a lábatokat/ kezeteket ismerősök/idegenek vagy rátok szóltak vagy esetleg ti csináltatok ilyet lábrázós/kézdobolós idegennel vagy ismerőssel?

Egyetemen és gimiben én is utáltam, de azért, mert zh vagy tz-nél néztem a lapot és oldalt levő folyamatos mozgás miatt nem tudtam koncentrálni, mert a mellettem levő padsorban levő mellettem levő padban valaki folyton ugrabugrált. Illetve órákon is falra tudtam mászni tőle.

Úgy oldottam meg, hogy odatettem egy táskát a padra, ami kitakarta, így annyit láttam, hogy teljes testében remeg a lábrázástól épp az illető, ami már annyira nem izgatott, de nem mindig jött be. Esetek 75%-ban odajött a tanár, hogy ne legyek ilyen antiszoc, hogy elbarikádozom magam a többiek elől és levágta a táskát a földre, dolgozatnál meg nem lehetett még egy pulóver sem az asztalon.

Persze munkahelyemen is zavar, ha pont úgy ülünk, hogy egy ilyen kondi bandi mellé kerülök és nem tudok odafigyelni, mert rázza a lábát-kezét, mint akinek épp epilepsziás rohama van...

Aztán hiába szólsz rájuk, fél perc múlva megint remeg a lábuk...

Amit rühellek, az az ujjdobolás. Szőrszálhasogató... Főleg, ha pasi csinálja, akinek vastagabbak az ujjai és pl az asztalon ha dobol akkor hangja is van. Ha nem nézel oda akkor is hallod, hogy "kopp-kopp-kopp"... Nők is megoldják - ők a körmükkel zongoráznak az asztalon és annak is van hangja.

Ha már látom, hogy felrakják a kezüket az asztalra zongora pózban akkor már összedől bennem a világ. Néhány kollégám kezére rávágnék ilyenkor egy kalapáccsal...