Egy társaságban ti milyen típusu emberek vagytok? Társaságban milyen típusu embert szerettek és nem szerettek?
Én láttam olyat,
- aki meg se bír szólalni, csak két szavas válaszokat ad
- be nem áll a szája
- akinek csak szimplán dumálnia kell, mindegy mennyire nem vág a témába vagy a csöndet akarja megtörni
- aki áskálódós
- aki mindent fikáz
- aki túlbuzgó, mindig ellenkezik bármit mondasz iskola vagy munkahely ellen
- aki vicces és nagyon jó a humora
- aki kedves és a társaság anyjafajtája
- aki segít mindenben
És aki egyben tartja a társaságot. :)
Persze sok kimaradt még.
Ti hogy viselkedtek egy társaságban, milyen típusu emberek vagytok? Milyen típusu emberi viselkedést nem szerettek illetve szerettek egy társaságban?
válasza: válasza:H milyen vagyok, az a társaságtól is függ. Munkahelyen pl sajnos olyan emberekkel vagyok körülvéve, akik folyton egymásról beszélnek, v panaszkodnak vmi miatt, ami engem halálra untat, szóval csak testben vagyok ott, sokszor az sem tűnik fel, ha megszólítanak, nemhogy magamtól szóljak hozzá a beszélgetéshez:D
Viszont ha értelmes dolgokról folyik a társalgás, akkor szeretek hozzászólni, feltéve, ha vki nem mondta már el, amit mondani szeretnék, ezért is szeretem a kisebb társaságokat, mert ott erre kisebb az esély.
A típusok, akiket nem szeretek:
- be nem áll a szája
- akinek csak szimplán dumálnia kell, mindegy mennyire nem vág a témába vagy a csöndet akarja megtörni
- aki áskálódós
- aki mindent fikáz
- aki túlbuzgó, mindig ellenkezik bármit mondasz iskola vagy munkahely ellen
...bár néha van olyan hangulatom, h vitatkozni kezdek velük, csak a poén kedvéért.
válasza:Én nagyon szeretek beszélgetni, embereket megismerni. A saját társaságomban mindig oldott vagyok, szerintem a humorom se rossz, bár nem én vagyok az a tipikus ,,társaság lelke". Ha mindenképpen a te kategóriáid közül kell választanom, akkor én a ,,kedves és társaság anyafajtája" vagyok szerintem leginkább. Idegen társaságban próbálok mindenkivel beszélgetést kezdeményezni, aztán van, aki vevő rá, van, aki nem.
Pont most történt meg tegnap, hogy jött egy új fiú gyakorlatra, egyedül vagyok egyébként gyakorlaton. Próbáltam vele beszélgetni, de láttam rajta, hogy nem nagyon akarja, pár szóban válaszolt,a telefonját nézegette. Ráhagytam, hogy majd szól hozzám, ha akar. Aztán ő jött oda végül, oldódott a jég, ma meg már rengeteget nevettünk, és jól elvoltunk.
Hogy mit nem szeretek? Hosszú távon az áskálódós-fikázós negatív embereket nyilván nem. Ha csak 1x-1x kell velük találkoznom, hát elviselem őket. Amit nem szeretek, ha nem lehet valakivel mit kezdeni. Akik nem akarnak beilleszkedni, de azért eljönnek. Akikkel próbál mindenki beszélgetni, de alig szólnak, láthatóan unják a társaságot, de azért ott vannak. Ezt nem is értem.
válasza: válasza:Hát nem tudom, milyen "típus" vagyok, de eléggé határozott ember vagyok és vezető személyiség, szóval gyakran körülöttem forog a beszélgetés, de én igyekszem azokat is megszólaltatni, akik amúgy soha nem beszélnek, kérdéseket teszek fel. De általában vicces vagyok és szeretnek velem beszélgetni az emberek :D Meg mondjuk velem lehet is, mert nem vagyok ilyen buta ember, hogy harsogom a hülyeséget, meg fosom a szót mikor senkit nem érdekel, és nem szoktam lekezelően se beszélni.
Azokat viszont utálom, akik bunkóznak és beszólnak valakinek. Vagy mondok valamit és a lehető legkomolyabban megmondja Dr Pityuka, hogy hát te aztán ritkahülye vagy. Hát kössz, akkor csá.
Attól függ milyen társaságban vagyok.
A legjobb barátnőim csak szimplán bolondnak hívnak :) mert kb úgy is viselkedem, pörgök, röhögök, idétlenségeket mondok, de ezt imádják bennem.
Ha meg nem velük vagyok, akkor, ha beszélgetnek, akkor udvariasan válaszolgatok, kedves vagyok, de nem szeretek a társaság központja lenni; valahogy zavar, ha központba kerülök, szeretem, ha a beszélgetések inkább mindenkire kihatnának.
Ha meg többen vagyunk, szeretem meghúzni magam és csak hallgatni őket, de azért néha én is bele-bele szólok a beszélgetésekbe.
Plusz nekem alapjáraton halkabb a hangom, tehát néha meg se hallanak és abból jönnek a cikis szituk, hogy már 10 másodperce beszélek és valaki elkezd dumálni :D
Én nem szeretem azokat, akik
- nem értik az ironikus túlzást. Pl ha valakinek azt mondom, hogy "Na ez az illetp 50 fokos lázzal is bejár dolgozni" és visszaszól, hogy ez egy téves gondolat, mert egy emberi testhőmérséklet max 42 fokos lehet, 50 fokos semmikép. Vagy "Ébren van már 100 órája" és visszaszól, hogy biztos nincs annyi ideje ébren, egy ember nem is lehet 100 óráig ébren, ott halna meg...
Nem vagyok idióta, tudom ezeket magamtól és nem kell minden egyes dolgot ilyen véresen komolyan venni...
- aki folyton okoskodik és mindenbe beleköt
- aki mindenen besértődik és a végén hozzá se merek szólni, mert egy egyszerű sziát is képes összeesküvés elméletnek venni
- aki mindenen fellázad - igazából nem baj, ha nem tetszik valami csak voltak cikis szituk, hogy elmentem egy csoportos állásinterjúra, ahol az egyik felvételiző lány elkezdte mondani a magáét, hogy ki miért idióta annál a cégnél én meg tökre féltem, hogy hát ott vagyok én is, benne vagyok ebbe a beszélgetésbe és valaki meghallja, akkor bizony én is ludas leszek vagy egy lány az egyetemen összeveszett a tanárral és az épület előtt ordítva szídta nekem a tanszékünket és név szerint mondta hogy az xy prof hülye meg a máik z zs prof egy kretén és hát ez is ciki ha épp arra jár a prof és hallja ahogy benne vagyok egy ilyen beszélgetésbe.
- plusz azokat akiknek pörög a nyelvük, de semmi értelmeset nem mondanak. De néha már csak azért beszél, hogy csak mondjon valamit és nem értem, néha egy kis csönd, amikor csak ülünk miért nem jó nekik. De már tovább viszik és ha kérdezek egy bizonyos személytől valamit nekik rá kell kezdeniük a dumára, nem is a kérdésemre válaszolnak szinte és így nem is a kérdésemre kapok választ az adott illetőtől, hanem a nagydumástól egy orbitális baromság információt.
Az ilyen duma-duma-duma-duma-duma embereket általában 1 óra múlva magukra is hagyom, mert fáj a fejem ennyi infó után. Volt, hogy elmenekültem az egyik elől wc-re vagy ebédszünetre és rettegtem, nehogy utánam jöjjön :D
- Végül pedig azokat, akik folyton a szavamba vágnak, vagy kiforgatják a szavaim és ilyenkor zavar hogy nem figyelnek vagy nem is érdekli őket amit mondok, mert nem bírnak ki 10 másodpercet, hogy beszéljek, amikor én végig hallgatom őket. 1-2 alkalommal még oké, de az hogy én ha velük dumálok 2 mondatot ne tudjak végig mondani, az gáz...
válasza:Társaságtól függ, mert van, ahol vicceket mesélek, máshol meg kettőt nem szólok.
Az áskálódót, a fikázót, az ülök egy sarokban és vágom a pofákat típusúakat nem kedvelem, meg azt, aki csak mondja a magáét, de a másikat nem hallgatja meg.
válasza:"aki mindenen fellázad - igazából nem baj, ha nem tetszik valami csak voltak cikis szituk, hogy elmentem egy csoportos állásinterjúra, ahol az egyik felvételiző lány elkezdte mondani a magáét, hogy ki miért idióta annál a cégnél én meg tökre féltem, hogy hát ott vagyok én is, benne vagyok ebbe a beszélgetésbe és valaki meghallja akkor bizony én is ludas leszek"
Mitől félsz ennyire? Nem ismerlek, de ez, amit leírtál, nagyon súlyosan hangzik.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!