Ahhoz, hogy elfogadjam valakinek a kritikáját, elvárom, hogy okosabb legyen mint én. Ez nagyképűség?

Igen,ez LEHET nagyképüség.

Attól, hogy neked esetleg doktori címed van jog terén, a fönököd jogosan kritizálhat, ha rosszul hegesztesz.

Ezt a példát azért írtam így, mert sok esetben nem az "okosság" - habár elég nehéz az okosságot definiálni, és NEM egyenlö a magasabb iskolai végzettséggel -, van, amikor a tapasztalat sokkal többet számít!

Melleslet ha a fönököddel ilyen stílusban okoskodsz, akkor ne lepödj meg, ha rövidesen az EXfönököd lesz, te meg munaknélküli.

Ha leírod a KONKRÉT esetet, akkor el lehet dönteni, hoyg kinek van igaza, de így nem.

Szerintem ez hülyeség. Mert mégis miben okosabb?

Lehet, hogy abban, amiben tanácsot ad, kritikát fogalmaz meg, ő tapasztaltabb, mint te. Viszont az más élet területén meg te vagy jobb valamiben.

Olyan nincs, hogy valaki mindenben okosabb, jobb, ügyesebb. Legalábbis nekem nem szimpatikus az a hozzáállás, ha valaki ezt gondolja magáról.

A képzettség meg sokszor köszönő viszonyban sincs az intelligenciával, a jó szándékkal, stb.

Hát így a konkrét példából sem világos teljesen a helyzet.

Te elvégezted a munkádat. Én úgy gondolom, hogy ez a kiképzéssel véget ér. Ha nem, akkor pedig meg van arra biztosan a csatorna, hogy ezeket a hiányosságokat jelezd a vezetők felé.

Egyébként meg nem értem, ebben mi volt a te kritizálásod.

Intelligencia hányados mérhető, az okosság nem, van aki ebben jobb, van aki abban. Ha az adott területen a másik tapasztaltabb, de esetleg alacsonyabb végzettségű, akkor is érdemes elfogadni a véleményét.

Ha valóban okosabb vagy, akkor nem háborogsz, hanem az ilyen helyzeteket eltudod intézni ott helyben. Esetleg megkérdezted a kollégát, hogy ugyan már indokolja meg a válaszát?

Az nem lehetséges, hogy tudta a helyes választ, de miután már megkapta a vezetői munkakörét, úgy volt vele, hogy mi a francnak tesztelgeted? Mert itt lehet, hogy nem feltétlen arról van szó, hogy ki az okosabb, hanem egyszerűen a kekeckedés folyik.