Rossz ember lennék?

6. vagyok, még mindig.

A cél szentesíti az eszközt... Tudod, ezt érdekes módon csak azok az emberek mondogatják, akik átgázolnak másokon...

Senki sem érdemel könyörületet? Úgy gondolnád, hogy te sem érdemelsz, hogyha esetleg neked lenne szükséged mások könyörületére? Vagy mondjuk a gyeremekd sem érdemelne könyörületet?

Amúgy a barátok soha nem a pénzed miatt vannak veled. A legyeskedő hiénák nem barátok. Nekem sincs sok barátom, de annak a pár embernek a társasága mindig boldoggá tesz.

Na haragudj, amiért ezt mondom, de Te a "jó ember" fogalmától már nagyon messze jársz. Nemcsak a csalás, lopás miatt, hanem mert így gondolsz az embertársaidra, hogy bárkin áttaposhatsz, nem érdemelnek könyörületet, stb... Ha valamivel megsértettelek a válaszaimban, bocsáss meg. Nagyon megváltozott rólad a véleményem. Eddig úgy gondoltam, dühítő, amit csinálsz, de már inkább sajnállak. Remélem, egyszer majd jön valaki az életedbe, aki tükröt tart eléd, vagy történik veled valami, ami után rájössz, milyen dolgok fontosak az életben.

Szia.

Nézd, nem akarok sokat írni, csak néhány gondolat pár szóban. Valószínüleg te elég okos ember lehetsz, ha így rá tudsz szedni sokakat, tehát megértheted, ha akarod, amit mondok. Noha félő hogy nem fog érdekelni. De talán egyszer rájössz erre még időben...

Én nem ítéllek el, s bizonyos értelemben senkinek sem dolga hogy megkövezzen. De vannak dolgok tudod, amik a mi emberi szemünk számára láthatatlanok. A lényeg láthatatlan. És te magad -a tetteiddel- vagy az, aki elítéled saját magad, aki ítéletet hozol ezzel saját magad ellen. S pár év, vagy esetleg évtized dorbézolás nem éri meg hidd el, mert ami utána jön, az nem mérhető ehhez, sem pozitív, sem negatív értelemben, a döntéseid függvényében. Most még dönthetsz máshogy, javíthatsz, javulhatsz, és megfizethetsz a károkért, amiket okoztál eleddig. Kívánom neked hogy így legyen!

Nem olvastam el a kommenteket.

De csak azzal tudok példálózni, hogy hónapokig munkanélküli voltam, a párom 140 ezres fizetéséből éltünk meg KETTEN úgy, hogy van kocsink is, amit etetni kell, van egy cicánk is, akit szintén etetni kell és a rezsi meg a kaja mellett is maradt ebből a 140-ből úgy, hogy még "luxusdolgokra" (értsd: néha könyv, néha múzeumlátogatás, néha mozi) is költöttünk. Nem sok, olyan 5-10 ezer maradt minden hónapban.

Nem vágyom luxuséletre, mindig is egy egyszerű lánykának tartottam magam, nincsenek nagy igényeim. Amit én szeretnék majd egyszer, az egy kisváros széli ház, viszonylag nagy telekkel, egy kutyával és egy lóval. Ez nem olyan elérhetetlen vágy.

Nem kell nekem modern, hi-tech cuccokkat berendezett nappali, félmilliós zuhanykabin, jacuzzi, nem kellenek márkás cuccok, nem kell fényűzés, csak egy csendes hely, ahol nem cseszeget senki.

És csak azt nem értem, hogy én a fél év alatt, amíg munkanélküli voltam, volt, hogy olyan szinten HALÁLRA UNTAM MAGAM, hogy az már fájt. Úgy, hogy mindennap takarítottam, minden nap volt főtt kaja, hetente kétszer sütöttem, sportoltam (most is csinálom), és még így is volt olyan, hogy egyszerűen semmihez nem volt kedvem, unatkoztam és csak néztem ki a fejemből, miközben haszontalannak éreztem magam, mondván, nincs munkám.

Nem értem, Te hogy nem unod szét az agyadat?

Tisztességesnek vallom magam, ilyet soha nem csinálnék, így is alvászavaros vagyok meg sokat szorongok, mindenféle csalás nélkül...

"Magam sem tudom,miért csináltam ezeket a dolgokat"

Úgy hiszem hogy azért csinálhattad, mert legbelül minden "csirkefogó" és/vagy a bűnben leginkább elmerült ember is vágyik a jóra. Arra, ami igazi jó, s nem csak arra, ami pótlék. Legbelül talán te is érzed, hogy valójában nem az tesz gazdaggá, hogy évente új autód van. Az egy pótlék a sok közül, ami a valódi örömöt helyettesíti ideig-óráig. Gazdag olyankor voltál egy kicsit, akkor szereztél igazi kincset, amikor segítettél annak a lánynak. Akkor egy kis időre felülemelkedtél magadon, azon, amivé teszed magad. De a pénz, amit csalással, megtévesztéssel, az ember kvázi együgyüségét kihasználva szerzel, az mind lefele húz onnan, amerre már te is elindultál párszor eszerint. De ez a világ olyan, ahol semmi sem olyan könnyű, mint letérni a jó útról. Semmi sem olyan könnyű, mint azzal áltatni magad, hogy csak azért teszed mindezt, mert azok amúgy is megérdemlik a sorsuk, akiket megkárosítassz, mert hogy ilyen a világ. Te is felelős vagy érte hogy milyenné -jobbá, vagy rosszabbá- teszed a világot. Felelős vagy. Azt jelenti, hogy felelned kell, felelni fogsz a tetteidért. S ott nem álltathatod majd magad, hogy van néhány ütőkártyád, vagy nincs. Csak az igazság van. S Van, aki egészben látja a dolgokat most is.

Nincs ütőkártyád. De senkinek sincs ütőkártyája. Annak sem, aki azt hiszi. De még annak sem, aki sokkal becsületesebben él, mint te, saját bevallásod szerint. Csak irgalom van, mert van szeretet, ami az igazságosságot is megelőzi. S ha arról lenne szó, hogy irgalmazhatnék a magadfajta tévedésben élőnek, örömmel tenném, még ha megkárosítottál volna is. És biztos vagyok benne, hogy az üdvözültek azon serege -akik nyomorban tengették végig az életüket, még ha esetleg találkoztak is veled és adtak neked egy kis autóra valót- is szívesen megtennék. És semmi kétségem afelől, hogy Isten semmit sem akarna jobban, mint hogy irgalmazhasson neked azon a napon. De mond csak, te el tudsz képzelni egy olyan mennyországot, ahol mindenféle következmény nélkül ott vannak azok az emberek, akik úgy boldogultak egész életükben, méghozzá nem is akárhogy, hogy másokat megkárosítottak, és nem is bánták meg életük végéig, hogy ezt tették? Meg azok, akik egész életükben azt mondták, hogy nem könyörülnek, mert nem érdemlik meg az emberek (mások) a könyörületet...?

Még nem késő, hogy változtass.