Milyen ember az, aki soha nem felejti el és nem is bocsátja meg az őt ért sérelmeket?

De most azt ti sem gondoljátok komolyan, hogy ha valaki mondjuk átvert több százezer forinttal, akkor ha találkozom vele, majd kedvesen üdvözlöm és jó pofát vágok hozzá, mintha mise történt volna, és el is van neki felejtve?

Sőt, megbízom benne, és megint adok neki több százezret. Aha, persze. Jó az ha nem felejt az ember...

Vagy ha megcsalt a feleségem. Áhh nem probléma, megbocsájtok, és ugyanúgy megbízom benne, tiszta lappal indul. Baromság...

Mire gondolsz? Aki a legapróbb sérelmekért is örök haragot fogad? Vagy valakivel történt egy nagyobb sérelem, amit nem tud megbocsátani?

Nem könnyű a megbocsátás, főleg nem nagyobb bántások, fájdalom okozása esetén. Szerintem hagyni kell, idővel aki fejlődőképes, kicsit mindig közelebb kerül a megbocsátáshoz. Lehet, hogy egyszer el is éri, de ez sok mindentől függ. A fájdalom tompulhat, meg történhetnek olyan események a sértettel, amelyek új megvilágításba helyezik a régi eseményeket.

Aki minden kisebb-nagyobb sérelemért örök haragot tart, arra csak azt tudom mondani, hogy szűk látókörű, éretlen ember. És ezzel a viselkedésével magának árt a legtöbbet.

Okos, bosszúálló, motivált, tanulékony, kifejező.

Többet nem is sorolnék.

Hm úgy látom a nőknek a férfi csak egy eszköz a saját boldogságukhoz. Ha a pasi nem akar gyereket, lecserélik, ha a pasi nem akar házasodni, lecserélik. Éljen a szerelem!

:D