Miért kötődök ennyire másokhoz? Ez már beteges.

Mert nincs senkid a valóságban.

És gondolom, saját magaddal sem vagy igazán tisztában.

Úgy érzed, hogy csak valaki mellett tudod elképzelni magad, nem egy önálló, független emberként.

Ha kicsit összeszednéd magad és biztosabb lábakon állnál, akkor szerintem könnyebb lenne normális kapcsolatokat is találnod.

Talán most érzik, hogy nagyon kétségbe vagy esve és ezért megijednek és menekülnek tőled.

Foglald le magad. Én nekem is volt ilyen, és nem egy embert őrjítettem meg vele... :) De mostanság, hogy mindenféle mást csinálok néha jobb is, hogy nem beszélek senkivel mert csak zavarna. >< S amikor egy ilyeb barátomnak több nyugit hagyok€ azóta egyszer én, egyszer ő keres fel. S nagyon jó érzés, hogy meglátom az üzenetét úgy, hogy nem én írtam. Teljesen magától keresett fel. :) És hidd el, ha lefoglalod magad és nem akaszkodsz az ismerőseid nyakába, akkor sokkal jobb lesz. Ne vedd ezt rossznak. Csak próbáld ki. :)

14/L

15:13 vagyok ismét. :D

Nem, nem vagy egyedül. De azért tényleg próbáld meg! Hidd el jobb lesz! És tényleg nagyon jó érzés, ha nem csak te keresel másokat. :)

Én is így voltam ezzel, aztán már szándékosan hanyagoltam embereket. Van aki így már nem is keres, de jobb mintha mindig csak én írnék, küldenék neki dolgokat amiket ő lesz..na, abban a reményben hogy ez majd tetszik neki. Kölcsönösen ignorálva egymást.

Ha valaki egy hétig nem nézi meg/válaszol egy levelemre miközben látom, hogy posztol, másokkal beszélget, akkor ha végre válaszol én majd 2 hét múlva nézem meg az övét..

Belefáradtam, hogy mindig engem érdekelnek jobban. Nem fair.

Van egy netes ismerősöm, tavaly nyáron szinte minden nap chat-eltünk, jól elvoltunk, volt téma meg minden.. Észrevettem hogy az utolsó olyan 4 alkalommal én kezdeményeztem a beszélgetést. Elhatároztam, hogy akkor most hagyom, hogy ő kezdjen beszélgetést. Eltelt vagy egy hét, talán több is, és nem írt... És ez engem tök zavart, hogy mi lehet a gond, hiszen nem vettem észre hogy zavartam volna.

Mostmár csak ő ír rám, olyan 2 havonta, hogy nézzem meg mit írt (fanfiction, saját történet stb.)

Én elszoktam tőle, félek hogy idegesítem. :s

Ja és volt velem is, hogy majd kiugrottam a bőrömből mikor rámírt valaki, pedig nem is tetszett vagy ilyesmi.

A bejelentkezős dologgal pedig úgy voltam, ha láttam hogy valaki akire várok feljött megnyitottam a chat ablakot, vártam pár percet (nehogy azt higyje hogy ott bámultam az emesent/szkájpot :D) és csak utána írtam rá.

Meg olyan is volt, hogy még csak nem is láttam valakit, se képet róla, se videót, mégis beleszerettem, csak az alapján ahogy meg amiket írt.. xD

Pár perces beszélgetések után már arról álmodoztam hogy ő meg én...

Lehet azért kötődsz ennyire mert a valóságban magányos vagy, szeretethiányos