Miért vagyok szégyenlős és csendes?

Én is ugyanilyen voltam kiskoromban, s általános iskolában is egészen 6. os koromig. Utána elkezdtem hülyééskedni meg vicceskedni meg ilyen hasonló troll-kodó dolgokat csinálni, amikre azt mondják hogy nem vagy normális. S utánna mikor kérték hogy csináljam pl. a békabrekegést mindig kicsit szégyenlősen csináltam de utánna már magabiztosan s láttam hogy a többiek poénosnak tartják. Igy egyre jobban én kerültem a középpontba s egyre jobban kezdtem magabiztos kilábalni az ugymond "csendes visszahuzódó" jelző elól :)

Utánna hogy elkerültem középiskolába s kolégiumba mégjobban feloldótbam s ha beszóltak viccesen viccesen szóltam vissza s én voltam a JANI. Benne voltam minden hülyeségben a koliban s teljesen kilábaltam a csendes szó alól... az egyik ilyen vicees dolog volt pl. mikor bementem a végzősök szobájába (a 4. emeleten laktam már kezdettől fogva s ott csak nagyok voltak) s megkérdeztem tőlük hogy megnézzük hogy beleférek e az ágynemü tartóba. S mikor belefeküdtem rámcsapták a tetejéét s mind a hárman ráülteeek. Én meg elkezdtem kabálni ugatni vonyitani csirkét ujtánozni meg ilyen állati hangokat meg hogy megfulook, begörcsölt a lábam stb.... MIkor kijöttem szakadtak a röhögéstől s mondták hogy nekem se a Lábammal van baj.. Utánna kérdezték hogy milyen hangokat tudok kiadni, én meg mondtam hogy tyúkfing... elkezdtem tyúkhangooot kaidni oszt közben fingottam egyet.....

Szóval általános 6 tól kezdve mindig kerestem hogy én legyek a középpontba s ez sokat segitett...

Százs szónak is egy a vége nekem a kollégium meg a vicceim segitettek de legjobban az hogy a koliban nem rövid pórázon tartott hanem szabadkezü emberek társaságába kerültem..