Levelezett már valaki antiszociális személyiségzavaros (szociopata vagy pszichopata) egyénnel? Mennyi idő után jött rá, hogy az illetővel valami nincs rendben és hogyan sikerült feldolgozni, mikor a másikról lehullt az álarc?
válasza:kettes vagyok.
1);2) Én sem szívesen láttam be, viszont mikor felmerült bennem a gyanú, utánaolvastam, és illenek rám a szimptómák (többnyire)
3) Igen. Azért reménykedem benne, hogy tévedek, és képes vagyok szerelmes -boldog- lenni.
4) Nem tudják. De nem is kell tudniuk, hiszen őket nem érinti. Megjátszanom nem kell magam előttük, nem is lehet életvitel-szerűen álarcot viselni. Van egy adott hűvös személyiségem, ők így ismertek meg és kedvelnek.
5)Zavaró, amikor valaki állandóan igényli a kontaktust velem. (A barátaim nem ilyenek.) Az, hogy időnként találkozás, telefon, az még elviselhető. De napi szinten már frusztráló lenne.
11) De van némi aggodalom. Viszont a testvéremmel biztosan számíthatunk egymásra a jövőben.
12) Kicsit furcsán érezném magam, de nem lenne tűrhetetlen, vagy ilyesmi. Attól függ, hogy ki tenne ilyet.:D
13) Voltak próbálkozásaim párkapcsolat kialakítására, de egyszerűen semmi érzelem nem alakult ki bennem, mikor a másik fél már szeretetéről is biztosított, elbizonytalanodtam.. Hogy ő túl heves, vagy én vagyok túl hűvös.. Eszembe ötlött, amit általános iskolában egyszer a magyartanárnő mondott a pszichopatákról "..nem tudnak szeretni.." Utánaolvastam a dolognak és hát magamra ismertem.
14) Nem tudom, hogy hogyan lehet ezt fokozatokban mérni...
15) Olvastam azt is, hogy a terápia ha eredményes is, csupán ideiglenes eredményt biztosít. Szóval a terápia nettó jelenértéke kisebb, mint 0, így aztán nem vágok bele.
Mi okoz örömet? Ha sikerül megfejtenem valamit. Rájönni valami összefüggésre az emberek viselkedésével kapcsolatban.. Érdekes dolgokat tanulmányozni, történelmi rejtélyeket, amiknek ismeretlen a megoldása.. A tudást felhalmozni és megmutatni más embereknek. Ezen kívül a képzeletemmel játszani.. és az eredményeket rögzíteni valahogy. (rajzolás/írás)
A boldogság szerintem átmeneti állapot csak. A megszokott életszínvonaltól egy bizonyos örömforrás általi tartós elrugaszkodás. Persze mindig visszagravitál az ember az eredeti színvonal felé, de az is egyre magasabban állandósulhat, ha valakit sok öröm ér. A magas színvonalon állandósult életminőség, elégedettségi szint veszélyes is, mert annál magasabbra elrugaszkodni nem kis örömforrással lehet, onnan leesni a depresszióba viszont annál könnyebben.
2-es, köszönöm a válaszokat. Elnézést, hogy csak most reagálok.
Abban egyetértek, hogy a boldogság átmeneti állapot, viszont nálam ez nem jelent életszínvonaltól való elrugaszkodást, legfeljebb a hangulatom, létérzésem lesz általa sokkal pozitívabb, mint átlagosan.
De ha átmeneti, akkor miért írod, hogy tartós elrugaszkodás? Azt értem, hogy az ember visszagravitál, de attól, hogy valamitől boldog vagyok, ennek elmúltával még az az átlagos, mindennapi örömszintem, amihez visszatérek, még nem fog megemelkedni. De miért kellene egyre magasabbra emelkedni az egymás utáni boldogságok által? Ez nem sportteljesítmény.
Olyan tartósan nem szoktam (nem is lehet) boldognak lenni, hogy egy visszazuhanás depressziót eredményezzen. A depresszió régebben nálam inkább az átlagos szintről való visszazuhanást jelentette.
Hatalmas hullámzások inkább a bipoláris (mániás) depressziósoknál fordul elő, náluk váltakoznak ilyen nagy mértékben a feldobott időszakok a nagyon nyomott periódusokkal.
Életszínvonal helyett nem inkább az életérzés szó lenne a megfelelőbb?
Viszont ha nálad a boldogság a magas életszínvonalat jelenti, akkor logikus a fejtegetésed, de nálam a kettő nem jelent egyet.
válasza:Még lenne három új kérdésem:
16) Ha újraszülethetnél személyiségzavar nélkül, akkor belemennél?
Ehhez lehet, hogy más családra lenne szükséged, hogy - ha esetleg a neveléssel sikerült ezt a dolgot felerősíteni benned - egy melegebb családi környezet jobb irányba befolyásoljon.
17) Mik az előnyei és hátrányai annak, ha valaki szociopata? Mi az a tulajdonság, ami nincs meg benned, de szeretnéd, ha rendelkeznél vele?
18) Szeretnél gyereket? Vagy attól tartanál, hogy örökölné a személyiségzavart ill. ha nem is örökölné, de elsajátítaná a te viselkedési mintáidat? Ha nem szeretnél, az is közrejátszik ebben, hogy lehet, hogy nem tudnád annyira szeretni, mint amennyire erre egy gyereknek szüksége lenne?
Sziasztok!
En sosem voltam orvosnal tudtam hogy valami nem stimmel velem ,nem azert mert nekem nem volt jo igy hanem azert mert mas emberek nem igy viselkednek!
Sosem ertettem pl. a nagy erzelmi kitoreseket ,hisztiket,fura es zavarba ejto volt ha valakit sirni lattam olyan dolgog miatt ,ami engem abszolutt hidegen hagy es nem is ertem hogy lehet miatta sirni vagy fajdalmat erezni!
6pl -ul a nok kifejezetten idegesitenek ,csupa erzelem bombak es bonyolultak ,tul faraszto es komplikalt az eszjarasuk amit szerintem 90% ban erzelmek iranyitanak es sosem jottem ki veluk!
Persze soha sem bantottam oket eleg volt az ,ha ugy reagaltam a dolgaikra ami allitolag nem normalis egy nonek mar az is elegpl szavak!
Nekem az normalis volt hogy gyerekkori barataim koltoztek el az orszagbol egyik naprol a masikra es 6 eve nem is beszeltunk pedig egyutt nottunk fel es egyalltalan nem hianyoznak!
20 evesen mar kulfoldon eltem es van mikor 2 honapig nem hivtam a szuleimet mert nem hianyoztak csak en akkor azt hittem azert van ez mert ,hat uj vilag lefoglal stb!
Amikor az ember radobben hogy ez van akkor jonnek a kepek hogy hat akkor ezert volt az hogy ,ha megdoglott a kutyank ami 6 evig a haznal volt es probaltam sajnalni ,de egyszeruen keptelen voltam ra !
Vagy mikor mamam meghalt szinte ott nottem fel minden hetvegen ott voltam ,ott voltam mikor elvittek a testet es mindenki sirt engem meg ,sajnos nem erintett meg!
A noket csak szexre hasznaltam ,de sokszor volt eroltetett es nagyon rossz es unalmas!
Amikor mar eltemettem magam csoda tortent,meglattam egy lanyt aki olyan erzeseket valtott ki bennem amit meg soha nem ereztem 1 het mulva mar egyutt laktunk 11 honap mulva elvettem felesegul mar lassan masfel eves a kislanyunk!
Ennek a nonek koszonhetem hogy megtanitott mi az hogy erezni,de csak vele es a kislanyommal mukodik massal nem!
Azt hittem hogy csak az ujdonsag miatt van ez ,de nem tarsra leltem ,aki elfogad es ugy szeret amilyen vagyok es vegre nem unalmas a szex!
Ez indult onnan hogy megkerdezte hogy mit csinaltam a munkaban milyen napom volt es nem ertettem hogy ennek mi ertelme van a meloban melozok a nap meg olyan volt amilyen,aztan rajottem hogy ez a torodes es az a lenyege hogy beszelgessunk jo sok ido kellett mind ehez !
A felesegem azt mondja hogy a szuleim nem tanitottak meg az erzesekre ,apam kint melozott fel evente jart haza ,anyam meg hat eleg heves termeszetu volt fogalmazzunk ugy !
Szerintem ez nem csak genetikai ,mert ha az akkor remenytelen biztos van olyan is,amilyen cipoben en vagyok az nem orokletes hanem igy nottem fel egy erzelmileg silany kornyezetben es nem tanultam meg szeretni es egyutt erezni!
Ez nem mulik el csak a felesegemmel es a lanyom tarsasagaban vagyok kepes oszinte lenni es csak ok fontosak nekem !
25-ös
Nagyon jó volt olvasni a hozzászólásodat.
Én mindig is sejtettem, hogy nincs olyan, még a szociopaták közt sem, hogy reménytelen eset, és hiszem, hogy meg lehet őket tanítani érezni. Nem baj, ha mással szemben nem működik, fő, hogy a családoddal szemben igen.
Sajnálom, hogy a szüleid nem törődtek veled, és ez lett az eredménye. Sok szülőnek sajnos fogalma sincs, hogy milyen következményei lehetnek annak, ha nem figyelnek oda eléggé a gyerekükre, ha nem foglalkoznak vele eleget, és nem adják meg számára a személyre szabott szeretetet - mert olyan is van, hogy ők azt hiszik, hogy szerették a gyereket, de aztán kiderül, hogy nem jól.
Igen, az fontos, hogy az embert elfogadják, mert tényleg "csodákra képes".
Örülök, hogy megtaláltad ezt a lányt, és vele sikerült olyan érzéseket átélned, amiket azelőtt senki mással, és hogy ő - a kislányotokkal együtt - ilyen fontos a számodra. Nagyon jó az is, hogy a szex élvezetessé vált a párod által.
Sok boldogságot kívánok Nektek! :)
-----------
Igen, nem személyiségzavarnak kellene hívni, hanem inkább érzelemzavarnak, de sajnos már így terjedt el a köztudatban.
válasza:annyit hadd tegyek hozzá, hogy pszichopata nem egyenlő szociopata, a pszichopátia az egy személyiségzavar, ami nem csupán annyiból áll, hogy valaki nehezen fejez ki vagy él át érzelmeket. ami a köztudatban elterjedt, az felhígult, a klinikai értelemben vett pszichopátia jóval összetettebb ennél, az érzelmek teljes hiányát, alacsonyabb intelligenciánál a társadalomba való beilleszkedési képtelenséget, agresszióra való hajlamot jelent (a börtönök tele vannak ilyen személyekkel), magasabb intelligenciánál manipulációt, az embereket eszközként való felhasználását jelenti az empátiára való teljes képtelenség mellett. a pszichopata egyetlen örömförrása céljainak elérése, nem vágyik kapcsolatokra, soha nem is fog igényt tartani rá.
egy pszichológushallgató
Joola nevű felhasználónak
En mar gyerek koromban loptam folyamatosan es allandoan hazudtam felhasznaltam az osztalytarsaimat a celjaim eleresere kesobb kabitoszer fuggo lettem(magamtol jottem le rola fel ev alatt csak nappal voltam kepes aludni ejszaka nem honapokig tevkepzetek gyotortek) es bunozo csalastol a betores es az eroszakig bezarolag soha sem kaptak el mikor 20 evesen forro lett a talaj leleptem Izraelbe!
Mikor evek utan haza jottem tudtam hogy mast kell csinalnom 20 tol 27 ig egyedul voltam es soha senki nem hianyzott jol ereztem magam!
Csaladot akartam mint egy normalis ember es kivalasztottam egy lanyt (allitolag ko kepu vagyok es egoista,de en jobban szeretem ha nem vesznek eszre mintha ott sem lennek es magamnak olyan vagyok amilyen)akit ismertem gyerekkoromban es kozel kerultem hozza belem szeretett mikor rajottem hogy ez nekem igy nem jo mert meg kerdezi mit csinalok mikor es hol es ehez en nem voltam hozza szokva ezert kileptem belole!
Amit ugy tettem hogy erzelmileg tonkre tettem zsaroltam es bantotta es mikor megbantottam nyugodsagot ereztem hogy sir es faj neki,nem igy kellett volna tudom es valojaban nem is akartam vagy is nem direkt tettem ,hanem zsigerbol jott a manipulacio es az ott szurok ahol a legjobban faj!
Mikor mar meguntam /mint elotte altalaban az osszes not is/ujra ki mentem kulfoldre!A munkamban nagyon sikeres vagyok!
Mikor haza jottem akkor talalkoztam a mostani felesegemmel
akit ugy erzem tenyleg szeretek es sokmindenre megtanitott sok mindent eltanultam tole o meg sokkal kemenyebb lett miota velem van nem naiv es nem hagyja magat kihasznalni!
A szerelmet amit erzek ugy hiszem azt erzem es a kislanyom fele erzett kotodest nem akarom megfogalmazni es leirni mert az az enyem es az ovek a mienk!
A kerdesem az lenne ,hogy erdemes e kivesezni egy orvossal a tortenteket?
Furdal a kivancsisag valyon milyen lehet mirol beszel egy ilyen orvos akinek ez a szakterulete biztos erdekes lehet!
Van e olyan hogy megkulomboztetik a genetikailag szuletett agyi funkcio rendellenesseg miatt pszichopata es a gyerekkori traumat atelt "pszichopata" kozott?
Mert ha logikusan trauma miatt lett valaki ilyen ,erzelmileg silany azt en ugy gondolom lehet kezelni mig a genetikait ertelem szeruen nem lehet!
Hozza tennem hogy nem erzem magam pszichopatanak "betegnek" mindig is jol ereztem magam a boromben akar mi os tortent en mindig jol el voltam es vagyok!
Most viszont a felesegem es a gyerekem nelkul ugy erzem meg szunne a let ertelme eletemben eloszor fogalmam sincs hogy mihez kezdenek vagy akarnek egyalltalan kezdeni valamit!
Valaszat kivancsian varom !
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!