Hogy lehet a múlt sérelmein túllépni?

"Utolsó: Fogalmad sincs rólam, sem a körülményekről, sem arról, hogy mi történt velem. Szóval tehetsz egy szivességet és szexuális kapcsolatra léphetsz anyukáddal.

Végsősoron ezt ők, annak a nemnek a tagjai tették velem. Meggyűlöltették magukat, nem is akárhogy. És én is tudom azt, hogy nem fer, de olyan jól esne látni azt, hogy szenvedtek nem kokrétan az az egy-két személy, aki tönkretett, hanem úgy az összes. De pl. ő most azt az életet éli, amit nekem kellene, én meg rohadok megfele."

- Na, csak engem igazoltál.

Mindenkinek vannak sz.r élményei, aztán csak rajta múlik, hogy mi alapján általánosít. Ami igazán elborzaszt benned, hogy láthatóan szinte boldogsággal tölt el, hogy a múlt élményei igazolják a gyűlöletedet, és így felelősség-érzet és lelkiismere-furdalás nélkül teheted. Ha akarnád, túllépnél ezen, de Te nem akarsz, mert elveszne a gyűlölködésed alapja, ami éltet.

Tényleg hagyd békén a másik nemet, mert csak pont úgy ártanál nekik, ahogy azok az egyes emberek, és nem az egész nem ártott neked.

Keress egy pszichológust, ő segíteni fog.

Sajnálatos, ami veled történt, de túl kell lépned rajta! Máskülönben egy megkeseredett ember lesz belőled!

Palácsik Tímea is boldogan él!

És tényleg ne általánosíts, nem minden férfi ilyen. Rendőrségi ügy volt belőle?