Hány évesen mondtál le az álmaidról?

11, elvesztettem egy szamomra nagyon fontos szemelyt, a suliban szinte mindenki utalt, naponta bantott, meg a legjobb baratnom is piszkalt, beszolt neha, ugy ereztem senki sem szeret, magamat is utaltam, total onbizalomhianyossa es szegyenlosse valtam, es ezen nem segitett sokat hogy eleve erzekeny lelku voltam, sokat sirtam. Ugy ereztem az eletnek nincs semmi ertelme, nem tanultam rendesen, fel is adtam a hobbijaim, egesz nap elmerultem a negativ gondolataimban..

Sokaig igy volt meg, kisebb nagyobb valtozasokkal, egy fobiam is kialakult kozben, de most eljutottam odaig hogy ne fuggjek annyira masoktol es teljesitsek az iskolaban, valamint meg a legrosszabb kedvemben is csinaljak valamit, ne csak magam ele meredve uldogeljek es szomorkodjak.