A festőművészek között miért van sok alkoholista? Összefügg ez a tehetségükkel?

Ha van valami összefüggés, akkor a következő lehet:

- a festők az átlagnál érzékenyebb emberek

- az átlagnál érzékenyebb emberek több stressznek vannak kitéve

- több stressz: nagyobb stresszoldási kényszer

Az egyik bevett ilyen eszköz pedig az alkohol.

A nem művészt is ugyanannyi stressz éri naponta, mint a művészt. (azért írom, hogy nem művészt, mert írhatnám, hogy az átlag embert, de a festő is ugyanolyan ember)

A különbség az, hogy a nap közben ért atrocitások gátolják az embert abban, hogy este otthon nyugodtan és felszabadultan alkothasson. Az "igazi" festő elszánt és bármit bevet annak érdekében, hogy képes legyen alkotni. Az ellazulásban, gondfelejtésben segít az alkohol és nem marad más a fejben, mint az áhított, megfesteni kívánt gondolat. Magam is festő vagyok és bizony sokszor hívom segítségül az alkoholt. Tudatosan soha nem gondolkodtam ezen, hogy ez miért van, de a művészi gondolkodás biztosan megnöveli az alkoholizmusra való hajlamot. Zenélni is tanulok és megfigyeltem ugyanezt a zenészeknél is. Természetesen vannak kivételek és nem biztos, hogy jobban alkot az, aki poharaz. Akinek nincs szüksége rá, valószínűleg kiegyensúlyozottabb ember, segítség nélkül is félre tudja tenni a napi problémákat, vagy épp a napi problémák adnak neki ihletet.

szia!

Nem csak a festők között, hanem minden művészetben gyakrabban előfordul a függőség.

Ennek az az oka, hogy a művészek mások, mint az átlagemberek. Azért művészek, azért képesek olyat alkotni, amit te vagy én nem.

De ez a másság sajnos abban is kiütközik, hogy érzékenyebbek, és nemigen tudnak beilleszkedni a mai társadalomba. Minden nehézség vagy akadály olyan gáztat állít eléjük, amit nem tudnak normálisan legyőzni. Értsd:vagy alkotnak, vagy isznak, vagy szívnak.

De ezekből az alkalmakból kerülnek ki a legszebb művészi alkotások. Általában. Ha nem mérgezi magát halálra, mert úgy érzi, hogy senki nem érti meg, és nem ide való.

Így függ össze a tehetségükkel.