Irigy lennék? Mi van velem?

Érdekes a kérdés, mert fiatal korom óta azt érzem, hogy szinte bármit csinálok az úgy van jól, ahogy van.

Sok esetben nem tudom elfogadni, ha mások teljesen másképp látják jónak, mert ha én úgy érzem, az nem helyes, nehezen lehet meggyőzni, de állítják, hogy szerintük az tökéletes.

Furcsa, de ha bárki bármiből jobbat, többet csinál, mint én, akkor féltékenységet, dühöt, szomorúságot érzek és ez nem jó. :(

Az is érdekes, hogy ha egy hozzám közel álló ember és jól csinál valamit, azt szívesen dicsérem és ismerem el én is, DE csak akkor, ha Ő is észreveszi azokat, amikben én vagyok kiemelkedő szerinte. :)

Tudom, nehéz így bármit is mondani, de legyen szó bármiről, nem jó érzés nekem, ha "túlszárnyalnak"...

(fájdalomtűrés, gyereknevelés, hozzáállás, főzés, sütés, rendtartás, külsőségek, kinézet. Megjegyzem, mindenben igyekszem megfelelni mind magamnak, mind a környezetemnek, de mégis, ha megközelíti valaki az én szintemet, máris rossz, h nem vagyok sokkal "jobb" Nála. :(

Na azért ne nézzetek pszichopatának, de nem tudom mitől lehet ez...

Talán összefügghet, hogy a tanáraim mind azt sulykolták belém, hogy senki nem leszek és talán meg akarom mutatni, hogy mégis sok mindent jól csinálok??

Segítenétek?

Egyébként 30 éves vagyok és nem egy tini, aki nem tud jobb problémát kitalálni... (feleség, anyuka és nő. :)