Miért nem lelkesedünk egy kicsit jobban?

Igen, én is van, hogy összefutok külföldiekkel, és rendesen elszomorít, hogy hozzájuk mennyire nincs összetartás nálunk, és tényleg menyire fúrjuk egymást (tisztelet a kivételnek). Mert a másik kibeszélése persze alapból nem szép, de vannak ennek enyhébb változatai, amikor csak úgy felületesen megemlítünk valamit a másikkal kapcsolatban, de itt néhol rendesen kézzel fogható a rosszindulat. Szerintem nagyon szép az országunk, és ennek ellenére valahogy mintha még erre sem lennénk eléggé büszkék, de embertársainkra meg aztán tényleg nagy ritkán csak, pedig szintén külföldiek szájából hallani, hogy amúgy mennyi tehetséges magyar ember van, meg ugye a díjaink is magukért beszélnek.

Biztos nem jó most az összehasonlítási alap, amiből kiindulok, mert nem a nívó magas foka a tehetségkutató műsorok zöme, de pl. ott is megfordulnak igenis jó hangú, jó kiállású..stb. emberek, és néha csak el-elolvasok egy-két hozzászólást, és nagyüzemben megy a másik lehúzása, néha olyan trágár módon,hogy az döbbenet. Ha nem tetszik valami, miért nem lehet felállni és elhagyni csendben az épületet vagy csak annyit mondani kommentben: nem tetszett, vagy voltak nála jobbak is...vagy valami ilyesmi? Meg persze ki lehetne vesézni, hogy miért nem tetszett x y z előadása, na de a mocskolódás sehová nem vezet, attól nem lesz jobb annak sem, aki írta! Vagy ilyenkor a mocskolódók megerősítést akarnak kapni más szitkozódóktól? Nem értem...