Még nekem kellene sajnálnom? Mit gondoltok, irigy?

1.Mióta szegény egy ember,akinek van elég ideje nyáron lógatni a lábát a semmibe?

2.Mióta szegény egy ember,aki egyáltalán többet keres,mint a minimálbér?

3.Miért lett akkor tanító,ha így áll a dolgokhoz hozzá?

4.Te miért barátkozol olyanokkal,akik lenéznek azért,mert "csak" manikűrös vagy?

5.Te miért alacsonyítod le már-már szinte saját magadat is az ő kedvéért?(Ezt onnan veszem,hogy még ezekután is észhez akarod téríteni)

-Nem szegény az ember,akinek van ideje nyáron.Meg egyáltalán VAN ideje.

-Soha nem volt szegény az,aki valamennyit is keresett.Szegény azaz ember,aki lelkileg szegény.

-Nem kellett volna tanítónak mennie.

-Nem kell barátkozni ilyen emberekkel,akik lenéznek azért,mert neked nem diplomás szakmád van.

-Ne akard észheztéríteni,nem fogod tudni.

Ilyen barát mellett nem kell ellenség.

Ne akard meggyőzni, mert minek? Lopja az idődet, lehangol.

Vannak akiknek alanyi jogon jár a siránkozás.

Hagyd, keress más barátot, nem éri meg az energiát, hogy meggyőzd. Nem tudod.

Ez a csóróság-érzés talán belülről jön nála, nem a mostani körülményei vagy a keresete miatt.

Én is voltam úgy, amikor nagyon sokat kerestem (ez persze relatív), mégis csórónak éreztem magam, mert ahhoz voltam szoktatva gyerekkoromban, hogy nincs pénzünk és nem engedhetjük meg magunknak ezt-azt-amazt. És akkor is úgy éreztem, hogy nem költhetek arra, amire akarok, mert ez jött belülről. Csak gyűjtögettem a bankban, mintha nem is lett volna jövedelmem.

Talán ilyesmi van a háttérben, próbáld meg erre rávezetni.