Rossz ember vagyok, ha egyenesen utálom a 6 éves unokatestvéremet?

lehet, hogy én vagyok szemét, de szerintem valamennyire érthető is, miért érzek így, mert állandóan macerál, beszólogat, miközben ő csak egy kis pisis 6 éves, a hülye játékait mindenhová szétgórja és még ő kezd el hisztizni, ha mondom neki, hogy pakolja el, és mindig árulkodik, de basszus olyanokat mond, amik évekkel ezelőtt történtek és a szüleim engem csesznek le, hogy ÉN miért macerálom ŐT. ráadásul azt is úgy bírom, hogy az anyja le se szarja, ezért a gyerek kb. édességeken él, és amíg a normális 6 éves gyerekek rajzolnak, meg bújócskáznak, stb., ő egész nap vagy a számítógép vagy a tv előtt ül. ezek után gondolom nem meglepő, hogy nagyon el van hízva, 6 évesen valami 36 vagy hány kg..és nem is valami magas...és most tudom, hogy emiatt nem kellene cseszegetnek, mert végül is nem ő tehet róla, és nem is szoktam senkinek sem amúgy szóvá tenni, csak magamban néha azért megjegyzem, hogy olyan undorító maga az egész gyerek...és pont emiatt is érzem magam rosszul, mert mégiscsak az unokatestvérem és egy normális ember nem gondol ilyeneket a rokonáról, főleg nem egy 6 évesről, hogy milyen undorító, meg minden, csak nem tudom, valami miatt úgy utálom, pedig amikor kisebb volt még nagyon szerettem, meg minden, bár azóta elég sokat változott is, mert az anyja ugye nem is foglalkozik vele szinte, és szerintem így próbálja felhívni magára a figyelmét, hogy olyanná válik, mint ő, szóval mostmár kinézetre és személyiségre is teljesen olyan, mint az anyja, akit szintén utálok, mert egy "minden lében kanál" féle ember és annyira irritáló tud lenni, amikor valakivel beszélgetek valamiről, azt a kis 6 éves gyerek jön oda és minden második szavamba kb. beleszól, nem bírja egyszerűen megállni, hogy ne pofázzon bele...

bocsi, ha néhol értelmetlen dolgokat írtam vagy valami, csak most hirtelen annyi minden eszembe jutott...

szóval ettől nagyon rossz ember vagyok? hogy szerethetném meg?

16l