Lányok! Ti tapasztaltátok már, hogy a barátnötök, ill. akit annak véltetek írígy volt rátok? Ès miböl vettétek ezt észre? Idösebb korosztály véleménye is érdekel.

Többnyire értetlenül állok az elött a tény elött, hogy egyik- másik barátnöm egyik pillanatról a másikra eltünik.

Persze késöbb felbukkan, de hetekre is akár eltünhet és pont akkor, amikor épp látszatra bizalmasabb viszonyba kerültünk.

Megint egy ilyen történt.

Töprengtem rajta, mi is lehet az oka, mi volt az utolsó beszélgetésünk. Elmondtam, mit is csinálok most, mik a terveim és hogy edzem magam fizikailag is, hogy azt, amit elterveztem, végig tudjam csinálni.

Teljesen öszintén megnyiltam, ezért esett rosszul, hogy azóta se kép se hang..

Tünödtem, de semmi rosszat nem mondtam.

Ìrtam sms-t, semmi.

Ráér, szabadságon van, nem utazik el... tévézik és pihen.

Valszeg azt a dolgot ö is szeretné csinálni, amit én, valaha már elkezdte, de sok idö és energia és abbahagyta.

Lehet, egyszerüen fáj neki, hogy én össze akarom szedni magam és megcsinálni.

Korábban egy komolyabb tanfolyamot végeztem el és vizsgáztam munka mellett.

Vizsga elött szintén kerültek a barátnéim, akkor direkt megfigyeltem, csak vizsga után jelentkeztek megkérdezni, na sikerült?

De támogatni egyik sem támogatott. Direkt kivártam és én nem kerestem öket, vajon felhivnak-e , de nem, csak a vizsga után.

Nekem ez nagyon fájt.

Lehet, a többi ilyen különös "eltünés" mögött is az írígység bújkál? Próbáltam utánaolvasni az írígységnek.

Csernus szerint az egyik nö a másiktól akármit irigyelhet, a ruháját, a frizuráját, a tanulmányait...

Mert erröl a saját tehetetlenségük jut eszükbe, a saját elhanyagoltságuk, stb.

Ha tényleg írígység, akkor ez kényes dolog, szerintem az ember nincs is tisztában azzal, hogy írígy, hogy lehetne akkor ezt öszintén megbeszélni?!

Tulajdonképpen milyen lenne a jó barátnö?