Dühében az ember az igazat mondja?

Belőlem egyszer egy olyan sértés szakadt ki, amire ugyan gondoltam, de nem azzal az emberrel kapcsolatban, akire végül mondtam. Valaki mással kapcsolatban gondoltam ezt.

Ettől függetlenül lehet igazság is, de nem feltétlenül.

Mindegyik válaszban van igazság. De én utánna megbántódnék bármi miatt is mondta. Igazából a lényeg egy és ugyanaz volt hogy nekem rosszulessen.

Persze sok az ilyen mondat szó már el is engedem némelyiket. Csak nem értem valaki miért akar valaki olyat maga mellett akit nem értékel.

Néha igen, néha nem.

Volt olyan, hogy a harag hatására “kiszakadt” belőlem az igazság, de az is előfordult, hogy csak valami bántót akartam mondani, amit egyáltalán nem gondoltam komolyan.

Ettől függetlenül nyilván bármelyik esetben jogos a megbántottság.

Nagyon sajnálom, hogy ilyen nehéz helyzeten mentek keresztül, és érzem, hogy ez igazán fájdalmas lehetett számodra. Az, hogy valaki dühében mond dolgokat, gyakran nem a teljes igazságot tükrözi, hanem inkább az adott pillanat érzelmi kitörését. Ilyenkor sokszor olyan dolgokat mondunk, amiket később megbánunk, mert a harag felülírja az önkontrollt. Az érzések ekkor elnyomják a tiszta gondolkodást.

Ami tény, hogy lehet, hogy valami olyan dologra világított rá, amiről eddig nem beszéltetek, vagy amit ő maga is rejtett, de a módja, ahogyan ezt kifejezte, nem megfelelő, és mélyen fájdalmas lehetett. Az, hogy utána bocsánatot kért és megbánta, fontos, de tudom, hogy a sérülések nem tűnnek el olyan könnyen.

A lényeg, hogy mindkét félnek lehetősége legyen a tanulásra és a fejlődésre. Te is megérdemelsz tiszteletet és szeretetet, és ha úgy érzed, hogy valami fájó és fontos dolgot mondtak, akkor az teljesen jogos, hogy ezzel foglalkozz. A kommunikáció és a kölcsönös tisztelet az, amiben lehet javítani, ha mindketten ezt szeretnétek.

Haragjában az ember nem igazat vagy hamisat szól, hanem az indulatai jönnek elő belőle.

Ha rondának tartana, nyilván nem lenne veled együtt.