Tehetős gondolkodásmód. "Gazdag módon gondolkodó olyan, akinek ha szüksége van két millió forintra, megszerzi!" Egyszerűen megcsinálja. (Valahogy...) Mert nem spórolásra állította be a gondolkodásmódját. De kérdem én, mégis hogyan? Hiába... (Lent!)

Van egy sereg ilyen féligazság meg mindenféle lózung, de egyesével persze, hogy nem elegendő semmire. Megjegyzem, egyszerre se sokra, de segíthetnek valami jobb gondolatisággal, a lehetőségekre és a "mindenki nyer" felállásra koncentrálással elvezetni oda, hogy végül csak jót csinálni indulsz mindenhova, és úgy zárod a napod, hogy értéket adtál. Világos, hogy nem a semmiért, természetes, hogy a matekot el kell végezni, anélkül fenntarthatatlan, ami nem jó. Tehát eltenni a munkád méltó jutalmát jó, főleg ha sok, de legfőbbképpen ha azért sok, mert jól fedi a tényleges értékállományt, amit a közösbe tettél.

Nem mindegy, hogy honnan jönnek ezek a megmondások. Én a befelé fordulást, a belső munkát, önismeretet és fejlődést választottam, ezzel a józan ész kiadja, hogy ne kelljen önjelölt megmondók okosságait fogyasztanom vég nélkül, csak hogy legyen mit gondolnom. Meg kellett nekem is tanulnom, hogy gondolkodás címén ne vágyakat kergessek, ne önvédő reflexeket etessek, ne csak az érzéseimre vagy a nyers esztétikumra bízva hozzam az ítélet jellegű konklúzióimat. Külön idő volt, mire önmagamhoz képest maratonokat futottam dolgok megfejtésére szánt idővel és erőbedobással. Semmi kivitelezhetetlen de ez egyfajta edzésprogram, folyamatos ellenőrzést és újratervezést kíván, és soká jönnek a váratlanul szép eredmények, miközben bizonytalankodás nélkül kénytelen kételyekkel állni az ember önmaga megfejtéséhez is. Idővel persze kitisztul minden. Kezdetét veszi a mentális felnőttkor.

Az van, hogy a gazdaságot az mozgatja, ha költik az emberek a pénzt és minél feljebb helyezkedsz el a piramisban, annál többet profitálsz közvetlenül és közvetetten is belőle.

Ha te spórolsz, az nem jó azoknak, akik abból élnek, hogy fogyasztasz. Amíg 1-1 ember csinálja, addig nincs baj, amikor azonban egyre nagyobb tömegek, az a gazdaság egészére is hatással van.

Ha kevésből spórolsz még kevesebbet az hosszútávon a véges életidőd és még végesebb fiatalságod miatt neked se jó, de ettől függetlenül a gazdaságnak végképp.

Az internetnek és globalizációnak "hála" egyre többen tudják a receptet a meggazdagodáshoz, viszont ha egyre többen követik is ezt a stratégiát a maguk szintjén annak globálisan az lesz az eredménye, hogy egyre magasabb lesz minden reáleszköz (részvény, kötvény, ingatlan, nemesfém, kriptó) árfolyama anélkül, hogy VALÓDI ÉRTÉK TEREMTŐDNE.

Emiatt pedig a lovak közé kell csapni és rá kell venni a minimális tőkével rendelkező és tőkét felhalmozni képes tömegeket, hogy fektessék a pénzüket ilyen-olyan tanfolyamokba, stb. amit szent grálként kínálva majd ők sokszorosan többet keresnek és sokszorosan megtérül.

Ha valami érdekel és abban a szerencsés helyzetben vagy, hogy az a valami jól is fizet jelenleg és a közeljövőben, akkor nincs gond, de akkor enélkül is megfordult a fejedben, hogy ilyen irányba menj. A gond ott van, hogy az emberek többségénél sajnos nincs ilyen, ezért kötnek ki sokan valami fostalicska alulfizetett munkakörben, amit el tudnak viselni hosszabb távon és kapnak érte annyi pénzt, amiből megélnek és reménykednek a nyugdíjban, lottó ötösben vagy akár csak egy párkapcsolatban, ami által jöhetnek állami támogatások, de anélkül is feleződnek a kiadások és duplázódik a bevétel. Végül punnyadnak bele alacsony költségű életbe...

A rendszernek annyi az érdeke, hogy a megszületettek közül valaki hasznot termeljen. Az már nem érdekli a rendszert, hogy ez 1000-ből 1 vagy 1 millióból 1. A többi járulékos veszteség, senki nem siratja, hogy hánymilliót, hány tízmilliót égetett el, mennyit szenvedett és végül mégse járt sikerrel.

Ezen kívül sokan szerencsés helyzetbe születtek vagy életük során kerültek abba és az egójuk védi önmagát, sosem ismernék el még önmaguknak sem, hogy nem minden az ő érdemük, ahol aktuálisan tartanak. Az ilyen névtelen oldal pedig az ő legjobb területük, mert bárkinek oszthatják az észt a magas lóról, hogy mit kéne csinálni, hogyan kellene élni, mennyit lehetne keresni, amennyit a hülye is megkeres félállásban is...

Esetleg a vágyvezérelt gondolkodásuk szalad meg, pl. hónapokat várnak valami szakira, aki aranyáron dolgozik és onnantól azt tanácsolják, hogy annak kell menni, pikk-pakk meggazdagszol belőle. Mögé már nem néznek, hogy egy halom ember van, aki közelébe nem kerül ennek, akit ők éppen hívtak meg elértek annak mennyi év munkája meg mennyi millió beleölt ilyen-olyan költség, hogy legalább odáig eljutott, hogy őt dobja ki elől a Google meg van referenciái, 5 csillagos review-k, stb. Plusz haszongépjármű, sokszázezres eszközpark meg mögötte az a sok-sok év, amikor esetleg ő is bénázott és esetleg a békesség kedvéért inkább "ingyen" dolgozott ahol elcseszett valamit vagy nem ő cseszte el, csak naiv volt vagy olyannak csinálta, aki őt betonozta volna be és így tovább...

De IT-snél is dettó. Azt hiszed kikerülsz bölcsészből átképzett Greenfoxosként és már milliós fizetésekkel kínálnak. Sok-sok év, + affinitás, tehetség és rengeteg akár hobbiból beletolt munkaóra, önképzés (noliferek előnyben).