Most akkor a fizetés a fontos, vagy a megtakarítás?

"Mit számít az, hogy mennyi az egy havi fizetése valakinek, ha van x millió forint megtakarítása?"

Mai nettó garantált bérminimumból kb 10 év alatt tudsz felhalmozni 14 millió tőkét, ha az utolsó forintig félre rakod.

Egy nettü 600.000 ezres keresetből meg szűk két év alatt.

Szóval a fent vázolt példában durván 8 évet számít.

Prioritások és egyéni preferenciák.

Ha neked egy 300.000Ft-os bringa volt az életed vágya, és kényelmesen meg is engedheted ezt magadnak, akkor tök oké. De más meg úgy van vele hogy akkor se költene ennyit biciklire ha megteheti, mert jó neki az a fészer mellé támasztott 100 éves rozsdaboglya amije van, arra hogy elguruljon vele a boltba, három utcával lejjebb.

Fontos megtalálni az egyensúlyt, illetve legyen célja a megtakarításnak. Ha pl lakásra gyűjtesz és van 5 milliód jelenleg, akkor ne szórj el 3 milliót esküvőre. Tehát tartsd magad a célhoz. Ha utazásra van félretéve 500k, akkor azt ne költsd biciklire stb.

De ha ez egy betervezett vétel, akkor nincs vele baj. A fizetés annyiban számít, hogy azzal tudsz számolni hogy hány havi megtakarításodba került a bicikli. Illetve érdemes x%-ot félretenni fixen a fizetésből.

Gazdagoknál a megtakarítás számít, ők azok, akik nem fizetésből, hanem a megtakarításaikból élnek. Nekünk általában a fizetés számít, hiszen abból élünk.

A te pénzed, te dolgozol érte és már megkerested. Egyedül saját magadnak tartozol érte felelősséggel, hogy mire költöd. Neked kell tudni, hogy számodra mi mennyire fontos, mennyit ér meg neked.

Annak mérlegelésében, hogy megéri-e neked, segíthet az a népszerű pénzügyi tudatossági elv, hogy minden költséget munkaidőre, vagy ha úgy tetszik, életidőre átszámolsz.

Hány napot/órát dolgozol azért, hogy megvehesd azt a biciklit, vagy bármi mást? Ez jobb viszonyítási alapot adhat, mintha pénzben számolsz. Így könnyebb lehet a megfelelő perspektívába helyezni, hogy tényleg megéri-e számodra az a kiadás, ér-e neked annyit, mint amennyit elköltesz rá.

A harmadik fontos tényezőt viszont kifelejtetted a kérdésből. A bevétel és a megtakarítás az anyagi helyzetednek csak két tényezője és egyiket sem lehet viszonyítani semmihez a kiadások ismerete nélkül, meg hogy ezek hogyan hatnak egymásra.

A megtakarítások értékelésénél érdemes figyelembe venni, hogy mennyi ideig vagy képes megélni csak a megtakarításaidból, ha bármi miatt egyik napról a másikra megszűnik minden bevételed.

Általában azt szokás tanácsolni, hogy addig nem érdemes nagyobb értékű, nélkülözhető kiadásokat eszközölni, amíg a tartalékaid beesnének tőle az alá a szint alá, hogy fél évig meg tudj élni a megtakarításaidból.

Lebetegedhetsz, érhet baleset, kirúghatnak, csődbe mehet a munkahelyed, jöhet egy újabb covid vagy bármi más külső megrázkódtatás, ami kizökkenti az életed a megszokott kerékvágásból.

Aztán jön a következő kérdés, hogy az új, egyszeri kiadás összegét mennyi idő alatt tudod visszatermelni, hogy ne hiányozzon a megtakarításaidból - vagy más megközelítésben, mennyi ideig kell érte dolgoznod, hogy annyival több megtakarításod legyen, hogy a vésztartalékodhoz ne kelljen hozzányúlnod?

Azt szokás és érdemes még mérlegelni, hogy a pénzed hol van számodra jobb helyen, milyen módon veszed jobban hasznát? Ha elköltöd egy munkaeszközre, akkor az valamilyen mértékben növeli a munkád eredményességét, időt, energiát spórol meg neked, tehát valamilyen szempontból megtérül. Ezt a forintosítható, vagy időben mérhető megtérülést érdemes összehasonlítani azzal, hogy ha azt a pénzt befekteted valamilyen hozamot termelő pénzügyi eszközbe és ezzel részt vesz a megélhetésed javításában, a vagyonod gyarapításában.

Természetesen nem csak pénzben megtérülő, gazdaságilag hasznos dolgokra lehet (és érdemes is) költeni. A kikapcsolódás, szórakozás, sportolás is lehetnek hasznos, akár pénzben mérve is megtérülő kiadások (ha csak a jobb hangulatot és közérzetet nézzük, már önmagában az is képes lehet a bevétel növeléshez hozzájárulni, az egészség javulásáról nem is beszélve). Viszont érdemes mérlegelni a saját szempontjaid alapján, hogy neked mi mennyit, miért, hogyan ér meg, valóban indokolt-e számodra ennyit ráköltened, vagy egy olcsóbb megoldás is képes hasonlóan jó eredményt biztosítani.

Amit leginkább érdemes mérlegelni a nagy értékű kiadásoknál, hogy vajon tényleg kihasználod-e annyira, mint gondolod (pl. sokan lelkesen bevásárolnak év elején kondi bérletből, drága, menő sportruházatból, sporteszközökből, mindenből a legjobbat, aztán meg elmúlik a lelkesedés és többé nem járnak sportolni). Illetve érdemes rendszeres önellenőrzést végezni, hogy amire vágysz, arra vajon tényleg szükséged van-e, tényleg arra van-e szükséged, vagy egy másik, olcsóbb is megtenné, csupán a reklám, marketing, társadalmi nyomás, impulzus vásárlás és egyéb tudatmódosító hatások miatt akarsz vásárlással megoldani teljesen más problémákat.

Az összes felsorolt szempontra igaz, hogy a te életed, a te pénzed és csak saját magadnak tartozol elszámolással. De önmagadnak teszel vele szívességet, ha helyes mérlegelés alapján hozod meg a döntéseidet és nem akarod becsapni önmagad is mindenféle magyarázatokkal.

A spórolási célokat viszont érdemes időben belőni, mert attól, hogy most még nem foglalkoztat az öregkor, a házasság, a gyerekek, vagy akármilyen más később aktuálissá váló élethelyzet, sokkal jobban jársz, ha már most elkezdesz rájuk spórolni és főleg befektetni a pénzed, hogy az idő múlása minél nagyobb mértékben hozzájáruljon a vagyonod gyarapodásához.