A hajléktalanok mindig is munkanélküliek voltak, vagy volt munkájuk, de mindig kirúgták őket?

Nem beszélve arról, hogy a nagy részük már egy ősember értelmi szintjére süllyedt vissza. Engem 1x betalált egy ilyen az Örs vezér terén, egy papírfecnit tartott a kezei közt (ami szintén úgy nézett ki, hogy lerótt róla, már aznap többször olyan helyen járt, amit inkább nem akarsz tudni) amire fel volt írva a lejmoló szöveg, mert már beszélni nem tudott a szerencsétlen, csak értelmetlen hablatyolás jött ki a száján, mivel a beszédkészsége is teljesen visszafejlődött.

Egy ilyet már sehol nem tudnak alkalmazni munkaerőnek.

Sokféle múltúak a hajléktalanok.

Van, akit a rendszer és/vagy az élet tört meg, van, aki a szenvedélye (cigi, pia, szerencsejáték, drog) miatt vesztette el mindenét, van, akit a szerettei használtak ki és tettek tönkre. Ezek pedig (érzelmileg) megterhelőek, és amikor utcára kerültek, abból csak nagyon töredékük tud felállni újból. Egyrészt a múltjuk miatt is nehéz dolguk van, másrészt, mikor már szegények lesüllyedtek egy bizonyos szint alá, onnan még nehezebb dolog felküzdeni magukat az előző szintre, hát, még annál magasabbra. Nem lehetetlen, "csak" hihetetlenül nehéz.

"Majdnem" hajléktalan vagyok. Egy nem lakás célú helységben húzom meg magam egy ideje. De a döbbenet: Tizen-pár éve a párom Mercijében feszítettem műkörömmel, sminkben, elegánsan egy bolt parkolójában. Nekem is volt autóm és örökölt lakásom, elég jó munkám, de ez mellékes.

Állt egy kéregető nő a bolt bejáratánál és a párom adott neki egy kis pénzt. Azt mondta, ismeri a nőt, egy orvos felesége volt, de elváltak és lecsúszott. Hitetlenkedve néztem, hogy milyen ez a világ, hogy fordulhat elő ilyen. Azóta én épp ilyen lecsúszott lettem, és bizony, kéregettem is utcán. Az okokat nem részletezném, csak annyit, hogy épp a (volt) párom miatt súlyos depressziós és függő lettem, öngyilkossági kísérletekkel és pár év alatt mindent elveszítettem... :( :(

Kérdező! Nem elég hogy dolgozik valaki minimálbérért. Semmire sem elég. És igen beleszakadok a munkába minimálbérért. Nem tudnék kifizetni egy albérletet. 8 órát fizetnek de 10-12 órát dolgozok. Mert nem tudom elvégezni a munkám 8 órában. Takarító vagyok és idegbajt kapok az egésztől.

42 F

Egyetlenegy hajléktalant ismerrk, aki hajléktalanszállón tengődik. Ő maga tehet róla, hogy idáig jutott. Volt háza, szerelmes barátnője, a szponzora hatszámjegyű összeggel támogatta a vállalkozását, sokszor minden hónapban kapott potyapénzt.

De elkezdett inni és mindent elveszített. Hiába kerestek neki mindig új munkahelyet, kirúgták mindenhonnan, mert részegen ment be dolgozni.

Most ott tart, hogy nincs pénze, elmegy dolgozni. De amint megkapja az első fizuját, rögtön nekiáll vedelni, ezért kirúgják. Aztán megint nincs pénze. Szóval ez egy ördögi kör.