Én gyagyás vagyok, ha ilyeneket csinálok?

Nem hiszem, hogy túl érzékeny lennék ezzel kapcsolatban. Sértő volt, és fájt. Nem mindenkinek meg kellett volna sértődnie ha valaki így hívja?!

Elvileg azért lennék gyagyás, mert 16 évesen büszke vagyok arra, hogy nem cigizem, drogozom,járok bulikba ahogy a többi velem egyidős...

Meg, hogy nem kéne másokkal foglalkoznom. De már miért is ne?

Egy osztályba járok egy csomó hisztis p*cs*val. Az osztály 2 részre van szakadva, én meg a barátaim, + ezek a lányok.

Folyton nyaliznak a tanárnak, minket lenéznek mert csendesek vagyunk (közben meg egymással beszélünk ám).

Még a tanárt is megkérdezték, hogy "Azokkal amúgy hogyan lehet órát tartani?" (szó szerint, hogy ott voltunk egy teremben és hallottuk!!)

A tanár meg minket kedvel jobban, a másik csoport folyamat kérdezgeti személyes kérdésekről, nekünk meg elmondja, hogy mennyire idegesítik az ilyenek, és, hogy mi legalább figyelünk, és nem követeljük, hogy elmondjon valamit amit nem akar.

Tehát nem kéne idegesnek vagy szomorúnak lennem, hanem azt mondani, hogy "hagyjuk, ők rosszabbak nálam, én kiegyensúlyozott vagyok" -meg hasonló spirituális dumákat?!

Meg azért is gyagyás vagyok mert a tv-ben ha egy kvíz show van ideges leszek ha nem tudják a választ! (Amit én igen!)

Még a műsorban is bemondnák, hogy otthonról mindig könnyebb, tehát nem én vagyok az egyetlen akit zavar az emberi butaság.

Meg azért is gyagyás vagyok, mert nem szeretem amikor valamit túlértékelnek. Pl. 2017-fidget spinner. Oké, jó volt. Elsőre. Aztán mindenkinek lett és annyira elegem lett. De ez így van mindennel, ha annyian szeretik én el kezdem megutálni, megunni.

Persze azért van kivétel ha belegondolok...

Hogy példát mondjak, Lokit a Marvelből nagyon kedvelik, túlzottan is, hát én is, én nem zavar, hogy túlértékelt (mert megérdemli?)

De van ez a Squid Game, amit imádtam komolyan. De mindenből ezt csinálták! Láttad a játékban. Láttad ruhákon stb.

Gyagyás vagyok mert utálom ha megmondják mit csináljak, ha azt akarják, hogy nyugodjak le (oh, hát talán nekem az a jó ha kiadom magamból?)

Meg állítólag okoskodom. De miben nyilvánul meg ez??

Nem megyek ki random a tábla elé és osztom az észt melyik bolygó melyik irányban van (bár tudom és érdekel a téma)

Vagy már az is okoskodás ha nagy büszkén mondogatom, hogy "én nem értem miért kell 1.nap felmenni valaki lakására, aztán csodálkozol ha elhagy."

Szerintem ez undorító!!

Hülye vagyok mert egy régimódi, ódivatú férfit akarnék, aki házasság előtt hozzám sem ér, vagy ha mégis akkor tudja, hogy velem akarja leélni az életét.

Mások is mondták már anyámnak, hogy nagyon jó, hogy ilyen vagyok nem olyan mint az átlag 16 évesek.

Büszke vagyok arra, hogy a történelem és a szépirodalom érdekel engem, színházba járok mert tényleg érdekel a darab!

És foglalkozom másokkal igen! Mert más nem? Meg látsz egy dühítő posztot, nem fogsz elmenni mellette, hogy "mhhm, nyugodt vagyok, lejjebb görgetek, nem zavarom meg a csakráimat".

Hanem leírom az igazat. Hogy hülyeséget írtak!

Szerintem attól, hogy félreértek valamit, vagy gyorsan elérzékenyülök, dühös leszek, még nem leszek lassú felfogású (gyagyás)

Ami sértő az sértő plánae úgy, hogy 1 kérdésből ítéltek el...