Miért van ez? Magányosnak érzem magam, pedig vannak barátaim, írtak rám ma is ismerkedés céljából, de nincs kedvem válaszolni nekik, vagy barátokra ráírni. Van dolgom, de nincs kedvem csinálni. Lusta vagyok, pedig nem akarok az lenni. Help

Ki vagy égve. Nincs kedved semmihez, de valós hogy energiád sincs sok.

Szürke napok jönnek sorba egymás után.

Ha a huszas éveidben tartasz akkor, kb nem is vagy ezzel egyedül.

Sokat stresszelsz? Halogatásra mennyire vagy hajlamos? Nagyon?

Az ilyen depresszív időszakon nehéz túljuttni. Akaraterő és tudatosság kell hozzá.

Kiégésre gondolnék én is, vagy esetleg (időszakos/szezonális) depresszió is lehet a háttérben.

Történt esetleg veled valami nagyon megterhelő, negatív dolog, vagy nagyon meghajtottad magad valamikor? Ezek is kiválthatnak depressziót, kiégést.

Jó lenne a jelenlegi helyzet kiváltóokát megtalálni, csak utána lehet ezen segíteni érdemben.

Motivációd nincs. Ez sok dolog miatt lehet... lehet érdemes lenne pszichológust felkeresned.

Ilyenkor érdemes amúgy mégis erőltetni kicsit, kimozdulni... sokszor a motiváció az pont akkor jön csak meg, amikor már benne vagy. Próbáld megragadni ezeket, hogy amikor hirtelen valami felkelti az érdeklődésedet, akkor menj utána, vizsgáld meg, hogy mi ez benned 🙂

Velem is ugyanez van. És ha jól érzem, akkor te is olyan vagy, aki egyedül akar megoldani mindent. (Én ilyen vagyok).

Ha gondolod, akkor ketten együtt is kitalálhatunk valamit. Ha van, aki tud róla, meg lehet vele osztani a dolgokat, az könnyebbé teszi. Illetve ha van egy terv és időnként számon kérik az embert, hogy halad rajta, akkor kevésbé hajlamos feladni.

Tegyünk egy próbát?

Privát?

Prioritásokat felállítani, hogy mi mennyire fontos, listát írni, hogy miket kell elvégezni, szigorú napirendet kialakítani, amihez tartod magad. Minden napra tűzz ki egy feladatot, amivel mindenképp végezni kell és tedd is meg.

A célokat és feladatokat mindig egyértelmű és mérhető módon tűzd ki, mert különben nem egyértelmű, hogy mikor éred el a célt. Megtanulni egy nyelvet nem mérhető, nem egyértelmű cél. Letenni egy x szintű nyelvvizsgát y nyelvből már az.

A nagy, összetett, időigényes és ezért nehezen elvégezhető dolgokat (pl. levizsgázni) bontsd fel gyorsan és könnyen elvégezhető elemi lépésekre (pl. elolvasni 3 oldalt a tankönyvből). Ezek szerepeljenek a todo listán.

Legjobb, ha a könnyen elvégezhető dolgokkal kezded, hogy azokon minél könnyebben túless és sikerélményt adjon, hogy haladsz a dolgokkal.

Terápiás jellegű lehet, hogy valamit csak azért felírsz a todo listára, hogy aztán kihúzhasd, mert ez is megerősítés, hogy haladtál és az elvégzett dolgok listája lesz hosszabb tőle.

Sokat segíthet, ha úgy építed fel a napirendet, hogy egymást támogassák a dolgok. Minél kisebb legyen az akadály közted és a teljesítendő feladat között, annál könnyebb megcsinálni. Ha már lefekvéskor kiteszed az edző ruhádat, akkor reggel nem kell döntést hoznod róla, hogy akarsz-e futni/sétálni/edzeni menni. Sokkal egyszerűbb, ha rögtön ott van a kezed ügyében. Kevesebb az esélyed meggondolni magad.

Legjobb, ha reggel elmész sétálni vagy futni, így rögtön kimozdulsz otthonról, mozgásban vagy és kevésbé punnyadsz be. Ha már úgyis kimozdultál, akkor intézd el a szükséges dolgokat, szemetet levinni, bevásárlás, stb. Így nem kell külön erőt gyűjtened és motivációt találni hozzá, hogy miért mozdulj ki, hiszen úgyis mennél. Ha túl vagy rajta, fürödj le minden nap, öltözz fel rendesen. Ez egészen más hangulat és életérzés, mint több napos ruhákban otthon ülni, hiszen úgyse mozdulsz ki. Ha aktívan indul a reggel, sokkal könnyebb a napot is aktívan folytatni és nem beragadni az ágyba, tévé elé, lógásba.