Hogyan toleráljátok az emberek szélsőséges hozzáállását?

A tapintat a kulcsszó! Ez egy olyan tulajdonság, amelyet egyre kevesebb ember ismer, tudhat magáénak. Sok esetben alakul úgy, hogy inspirálni szeretné valaki a másikat, ám az ehhez tartozó tapintat és az illő tisztelet gyakorlása elmarad e mellől újabban.

Többnyire nem szoktam leereszkedni kisstílű, gyerekes napi csörték szintjére és ha a helyzet úgy kívánja, engedi, megpróbálok észérvekkel hatni első lépcsőben arra, aki nem veszi észre magát. Ám ha következetesen neveletlen valaki, akkor nem erőltetve a történetet egyszerűen a sorsára hagyom, - amikor belefárad a monodrámájába, akkor majd iszik egy kicsit, hogy ki ne száradjon végérvényesen, de én ebben nem leszek partnere.

Csak tippelni tudok. Te magad vagy talán túlzottan segítőkész, és ezért vársz túl sokat másoktól.

Várj kevesebbet, és magad is légy könnyedebb.

Sok sikert!

A hajó csak a bele kerülő víztől tud elsüllyedni.

A gonosz, flegma, nagyképű, kellemetlen seggfejekkel sajnos tele van a világ. Ennek számos oka van. Lehet hogy valaki egész nap kedves ember volt, de pont az előtt történt vele valami rossz amikor oda kerültél, és rajtad vezette le a feszkót. Lehet hogy egész nap rossz kedve van, kiabál vele a főnöke, ő meg lekiabálja az első elé kerülő embert, aki épp te voltál. Lehet hogy ő így szocializálódott, ezt hozta otthonról. De ott lehet igen az empátia kérdése is.

Okból tehát rengeteg van.

Ezáltal ilyen emberből is rengeteg van.

Belőled viszont egy van.

Mások kedvéből sok, sokféle van.

A te kedvedből meg egy van.

Mások napjából, ami jó vagy rossz, szintén sok van.

A tiédből ebből is csak egy van.

Tudd kint tartani a vizet. És akkor nem süllyedsz el.

De én mégsem inkább a "víz bekerülését" tartom gondnak nálad, ahogy olvasom mit írsz, és bele gondolok. Nem az a baj hogy felveszed ezeket... Más is felveszi, ha valaki bunkó vele. De más elejt egy qva anyádat, és megy tovább a dolgára.

Te bent TARTOD ezeket az élményeket. Ez lehet a gond.

Erről álljon itt egy tanmese:

Két szerzetes - egy öreg és egy fiatal - a kolostorba tart. Egy megáradt folyón kell átkelniük. A folyó partján egy fiatal nő áll, micsoda veszély, kísértés egy cölibátusban élő embernek!

Az öreg szerzetes elfordítja a fejét, tudomásul sem veszi a nő jelenlétét. A fiatal egyszerűen odamegy, a nyakába veszi a lányt, és átviszi a folyón.

Ezután a két szerzetes szótlanul gyalogol tovább. Végül az öreg nem bírja tovább, kifakad, megfeddi a fiatalt, hogy miért tett ilyet, nem szabad, a fogadalom tiltja!

A fiatal csak ennyit mond:

Én letettem a lányt a folyó túlpartján, te miért cipeled még mindig?

Szerintem elvárhatod a normális viselkedést az emberektől, ez nem túl nagy elvárás. Jogos, hogy felháborít, ha valaki oda szúr neked, szarban hagy, stb. A lényeg, hogy ezeket a dolgokat ne tartsd magadban. Engedd el a francba. Ne cipeld magaddal. Tedd le.

Most is amikor a kérdést kiírtad veled volt, a hátadon volt. Pedig csak le kellene tenned.

Önzéssel.

Szarul hangzik, tudom.

Nem vagy eléggé önző.

Legyél önzőbb, ez a kulcs. Egészséges mértékig persze.

Ami nagy mértékben méreg, kis mértékben orvosság.

Adj magadra annyit, legyél annyira önző, hogy sz*rsz mások véleményére - amennyiben azt tapasztalod, hogy ez neked nagyon hátrányos, rosszat okoz.

Tehát ha én oda megyek hozzád és azt mondom hogy változtass a viselkedéseden mert most rúgtál bele 2 idős nőbe és bántottad meg édesanyádat egy jobb csapottal, akkor azt meg kell hallgatnod, és magadban tartanod, mert azzal neked dolgod van..

De ha olyasmi történik ami káros ha magadban tartod, és csak feleslegesen őrlöd magad, akkor legyél egy önző ember. Mondd, hogy szarsz rá. Azért teszed ezt, mert megteheted. Ennyi. Érezd megengedettnek, legitimnek ilyenkor ezt a hanyag hozzáállást. Mert ez neked ilyenkor a jó.