Régen a tanárok valóban tenyerest, meg körmösöket adtak a diákoknak?

Az anyai nagyanyám tanította apámat kiskorában, sokáig emlegette, hogy egyszer úgy felpofozta, mikor nem tudott valamit a táblánál apám, hogy vérezni kezdett az orra apámnak.

Én 91ben születtem, de nálunk is volt olyan, hogy megütöttek minket a tanárok. Engem például úgy figyelmeztett sorakozónál az ügyeletes tanár, hogy kiesett a zsebemből egy zsepi, hogy a fél kilós kulcscsomójával a fejemre vágott, vérzett is, de nem mertem szólni érte... A tesitanárunk meg imádta azt, hogy aki rosszul végezte a gyakorlatot, annak egy helyben állva tűrni kellett, míg ő a fülébe sípol.

Kaptam amúgy nyaklevest is, azt is hasonló óriási bűnért, az ebédlőből kifelé az utolsó lépcsőfokon leugrottam a barátnőimmel, az egyiküket hátrarántotta az osztályfőnök a kapucnijánál fogva, nekem meg lendületből a tarkómra vágott. A többiek megúszták. Ez nagyon bennem maradt, mert csengett a fülem is tőle, a barátnőmnek meg a pulcsi cipzárja felsértette a nyakát.

Utáltuk ezeket a tanárokat rettenetesen, de nem szóltunk érte otthon sem. (A testvérem egyszer igen, mert neki nagyobb volt az igazságérzete, de nem csináltak balhét a szüleink)

Szerencsére a lányom iskolájában fiatal, tündéri tanárok vannak, úgyhogy nagyon remélem kikopott már nagyjából ez a verekedős tanárpopuláció.

Nagyszüleim idejében még igen. Az 50-60-as évek. Szüleim idejében már nem, 80-as évek.

Ma meg már hozzá se szabad érni a gyerekhez... nem tudja felvenni a cipőjét, akkor megy mezitláb

A 40-es években balkézzel írásért körmös járt. De nagyon érdekes, hogy több körmösökkel jobbkézzel írásra "szoktatott" öreg írását láttam és jobb kézzel gyönyörű kézírásuk volt. Ahogy mellékesen említették, hogy "körmössel tanították őket írni", nem volt bennük semmi neheztelés se.

Igaz, hogy az akkoriban írni tanultaknak általában is szép a kézírásuk.

Tenyeresről nem hallottam.