Elkeserdésre adhatnak okot 29 évesen?

Adhat, de igazából minden felfogás kérdése.

Illetve bár nagyon nehéz, nem szabad másokhoz hasonlítani magad és a közösségi médiából konklúziókat levonni.

Az emberek 95%-a rettentően unalmas és sivár életet él a szürke mindennapokban, csak a negatív (bár kinek mi a negatív) dolgokat nem szoktuk megosztani egy közösségi felületen. Sz.r képet se tesz ki senki magáról. Ez egyértelmű.

Azt el kell fogadni, hogy 25 éves kor felett kopnak a barátok és az összejövetelek, de ez nem azért van mert sz.r ember vagy, hanem azért mert az emberek többsége megállapodik, partnerkapcsolatban él, és igazából manapság senkinek nincs ideje semmire. A mai netes világban amúgy is be vannak zárkózva az emberek, nem az van mint 15-20 éve hogy a személyes kontakt előtérben volt, minden online zajlik, nem a valóságban.

Én most leszek 34, Ausztriában élek már elég régóta, most ha megkérdezed hogy vannak-e barátaim, akkor azt mondanám hogy nem. Nyilván vannak emberek akikkel jó viszonyt ápolok, de én barátságnak azért nem hívnám.

Magyarországon ugyanez van mikor hazamegyek. Összefutok 1-2 emberrel, de nem mondanám, hogy bárkivel is olyan "mély" barátság lenne.

A Majka mondta azt (és lehet utálni meg ózdi parasztozni, ebben szerintem igaza van), hogy az ember 16-18 éves koráig szerez barátokat, onnantól kezdve maximum jó kapcsolatokat ápol.

A munkahely is ilyen. Oda nem barátkozni járnak az emberek. Vannak akikkel jobban ki fogsz jönni, vannak akikkel egyáltalán nem, de alapvetően igazán mély barátságok nem fognak köttetni ebben a korban már.

Viszont mint írtam, ez nem feltétlen a te hibád, így működik a társadalom.