Hogyan lehetne leszoknom arról, hogy ne fájjon, ha valaki letöröl a Facebookról?
Bennem azért rögzült egy rossz dolognak, mert annak idején sok ember azokat törölte le, akikre megharagudott.
Pont ezért, ha látom, hogy csökkent az ismerőseim listája, egyesével megnézem a számomra fontosabb embereket, hogy ugye nem ők töröltek le.
Ha nézem a Facebook emlékeket, megnézem hogy kik lájkolták be a régi posztokat csak hogy lássam, van e bárki aki letörölt azóta és, ha van, elgondolkodom, hogy miért tehette, mivel bánthattam meg.
Egyszer egy volt munkatársam letörölt és megkérdeztem tőle udvariasan, hogy haragszik-e és ő zokon vette, hogy miért kérem számon.
A legtöbb ember azt se tudja hány ismerőse van, és ha megtudják egy beszélgetés során, hogy valaki letörölte őket, látszik hogy őszintén hidegen hagyja őket. Én is ilyen szeretnék lenni.
#11 Semmi különbség nincs aközött, hogy mobilról indítasz hívást vagy messengeren indítasz hívást. A kérdés az, hogy ha közben töröl az ismerőseid közül, az hogy esik. A telefon névjegyzékéből ugyanúgy törölhet téged, akit hívogatni szoktál, csak azt nem látod és nem filózol rajta, hogy miért tette. FB-n meg látod. Ennyi a különbség.
Én is szeretnék törölni néhány embert, akikkel már nem tartom a közvetlen kapcsolatot, és pont azért nem tettem meg eddig, nehogy a másik félnek rosszul essen, vagy azt higgye, hogy harag van.
"Ki kellene menni a valóságba"
Én, személy szerint számos alkalommal próbáltam már, a találkozásra vonatkozó kérdésre üzenet sosem érkezik, vagy max annyi: "rendkívül elfoglalt, az utóbbi hónapokban, 1 perc szabadideje sincs", miközben minden nap Fb-n lógva folyamatosan online van.
15, amikor anyukám meghalt, szerettem volna az egyik nagyon jó barátnőmmel találkozni. Ugyanezzel az érvvel jött.
Ha nem ez van, akkor csomószor tapasztalom én is, hogy találkoznék valakivel, megkérdezem akarja-e és emojikkal telepakolva az üzenetet írja hogy nagyon. Megkérdezem mikor, azt mondja tőlem függ, ezért elküldök 5 dátumot, amiben van hétvége, hétköznap, délelőtt, délután és este, hogy válasszon egyet, valami csak jó lesz. Ahogy elküldtem már rá is vágja, hogy egyik se jó neki és sajnos nem tudunk találkozni...
Ha sikerül is egy találkozót egyeztetni, jön előtte az üzenet, hogy lemondja.
Volt olyan is, hogy más hívott meg, elmentem, ott volt a baráti köre, azzal volt elfoglalva, engem magasról leszart...
Én szívesen barátkoznék, de úgy nehéz ha meg se hagyják a lehetőséget.
"Egyszer egy volt munkatársam letörölt és megkérdeztem tőle udvariasan, hogy haragszik-e és ő zokon vette, hogy miért kérem számon."
Az ilyen emberekért kicsit sem kár. Ilyen az, amikor a szemét kidobja saját magát :)
Egyébként érdekes az egész váltás. A facebook nálunk az országban talán 2008-2010 körül kezdhetett el terjedni. Akkoriban még emlékszem mindenki abban volt érdekelt, hogy gyűjtse ott a barátait és ismerőseit. Minél többet. Manapság nem a gyűjtés a trend, hanem az emberek eldobálása :D Én se teljesen értem mire való, 5000 a limit, nálam megfér bárki, egyfajta digitális telefonkönyv hogy bármikor el tudjam érni. Be tudom gépelni a nevét szóval nem a listából kell kipörgetnem, nincs ráhatása az ismerőseim számának ebben sem. Ha valaki számomra zavaró vagy idegesítő dolgokat posztol, spammel, akkor leiratkozom a megosztásairól. Ha úgy zargat hülyeségekkel hogy megkértem ne, akkor rejtem az üzeneteit és ignorálást is rakok rá. Attól se tartok hogy kikémlelnék kik vannak nekem ismerősnek, hiszen rejtettre állítottam a listámat. Szóval a legtöbb esetben indokolatlannak tartom a törlést én is, főleg hogy engem is sokszor ok nélkül töröltek. Nem osztok meg régóta semmit, csak csoportokra és privát beszélgetésekre tartom a facebookot.
Ja és kérdező, néha én is űzöm ezt a fajta ellenörzést amit te és még páran írtok, hogy ki tünt el. Igazából nálam ez csak valami kényszeres dolog, a tudnom kell féle önsorsrontásom jegyében. De alapvetően ilyenkor gondolj mindig arra, hogy az emberek ilyenné váltak a jelenben, számukra semmit nem jelentett hogy töröljenek, tehát számodra se legyen súlya, törekedj erre a hozzáállásra. Meg aztán a legtöbb ember nem is feltétlen racionálisan cselekszik, érzelmekbe, impulzív döntésekben meg kár keresni a logikát. És ha más emberek szeszélye miatt neked rossz kedved lesz, azzal csak feleslegesen és káros módon bünteted saját magad. Egy manapság tényleg huszadrangú tényező miatt.
Én azzal szembesültem, hogy olyan emberek fejezik ki: mennyire csodálatosan-remekül-boldogan-fantasztikusan érzik magukat egymás társaságában, akik évekig fúrták, piszkálták egymást, mindenféle jellemtelen szemétnek elmondva a másikat. Kirúgatási próbálkozás is volt.
Mindegyik más munkahelyen dolgozik és megbeszélik a találkát, találkoznak és közszemlére teszik: mennyire örvendeznek egymás társaságában.
Én nem tettem soha senkivel hasonlót, mégis azok ignorálásával kell szembesülnöm akikről úgy gondoltam: közel állnak hozzám.
Lassan már azt se tudom mi az igaz és mi a megjátszás...
Engem a napokban törölt egy ex-kolléganő. Már én is gondoltam rá, hogy törlöm, mert már nem tartjuk a kapcsolatot, szóval nem rázott meg, egyszerre több ex-kollégát is törölt. Azon elgondolkodtam, hogy mi volt az oka, mert 700 ismerőse van és nyilván a nagy részükkel ugyanúgy nincs szoros kapcsolatban. De a legviccesebb az volt, hogy a töröltek közül ketten egyből visszajelölték és ő elfogadta, na így már végképp nem tudom mi értelme ennek a színjátéknak.
Úgy már én is jártam, hogy a találkozásra nemhogy nemet mondott volna valaki, konkrétan ignorálta a kérdést. Meg olyan is volt, hogy engem ignorált valaki és pont azzal hetyegett jót, aki a háta mögött mindennek elmondta.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!