Hogyan lehetne leszoknom arról, hogy ne fájjon, ha valaki letöröl a Facebookról?
Bennem azért rögzült egy rossz dolognak, mert annak idején sok ember azokat törölte le, akikre megharagudott.
Pont ezért, ha látom, hogy csökkent az ismerőseim listája, egyesével megnézem a számomra fontosabb embereket, hogy ugye nem ők töröltek le.
Ha nézem a Facebook emlékeket, megnézem hogy kik lájkolták be a régi posztokat csak hogy lássam, van e bárki aki letörölt azóta és, ha van, elgondolkodom, hogy miért tehette, mivel bánthattam meg.
Egyszer egy volt munkatársam letörölt és megkérdeztem tőle udvariasan, hogy haragszik-e és ő zokon vette, hogy miért kérem számon.
A legtöbb ember azt se tudja hány ismerőse van, és ha megtudják egy beszélgetés során, hogy valaki letörölte őket, látszik hogy őszintén hidegen hagyja őket. Én is ilyen szeretnék lenni.
Engem is ugyanígy zavar ez, az elutasítás fájdalmát érzem át mindig ilyenkor. Egész életemben elutasításokat kaptam. Én is képes voltam végignézni ismerőseim listáját, rögtön voltak tippjeim: ki törölhetett - 2-3 számomra fontos ember - és e tippek szinte mindig be is igazolódtak, elmondhatatlan lelki fájdalmat okozva ezzel.
Nem mindenki elutasításból teszi, lehet hogy valaki úgy van vele: a legközelebbi ismerősöket tartja meg, akikkel x időnként beszél, de tényleg nagyon egyénfüggő: ki miért. Hajlamos vagyok ezen gondolkodni, de csak az időt viszi, én meg a saját gondolataim miatt érzem magam rosszul. Valakit egyszer megkérdeztem: miért törölt, "mert mióta ismerősök lettünk, x hónapja nem volt kommunikáció, akkor meg minek maradjunk továbbra is ismerősök". Volt akivel élőben nagyon sokat beszélgettem és kifejezte örömét, amikor tudott velem beszélgetni. Amikor ő törölt, az rettenetes volt.
Huhh én nemrég láttam meg, hogy a volt párom lánya törölt az ismerőseim közül, a volt párommal babát terveztünk, minden tökéletes volt és egyikünk se akart szétmenni a másiktól, a lánya azt hittem, a barátnőm volt, de mikor ezt megláttam ültem a székben vagy 1 órát hogy miért érzi jobban magát, hogy nem vagyok az ismerőse, és végképp nem is értem, nagyon rosszul esik, nincs is más ember, akitől ennyire rosszul esne.
Szerintem sirni is fogok emiatt csak most még nem jön😔
A kérdésre válaszolva okosat nem tudok mondani, csak jól esett leírni..
Talán arra “kellene” gondolni ilyenkor, hogy mivel szereted őt, abba kell “beleegyezned” amit ő szeretne és ami neki jó, még ha ez neked fáj is, neki ez volt a döntése és ezt kellett tennie, hogy neki jobb legyen, amit nekünk tiszteletben kell tartani.
Időnként nekem is csökken az ismerőseim száma, bár én túl sűrűn nem nézem. De ezek között van olyan, aki törölte is magát, vagy új facebook profilt regisztrált, de láttam olyat is, aki csak simán törölt. Ezt nem értettem, de annyira nem érdekel, hogy rágódnak rajta.
Nekem inkább az esett rosszul, amikor egy hozzám közel álló személyt bejelöltem és visszautasította a kérelmet.
Képes vagyok naponta nézni az ismerősök számát, és aggodalmaskodni ezen. Bár böngésző-bővítmény is van, amely azonnal jelzi ha törölt valaki, inkább nem tettem fel...
A törlő illető fejével is próbálok gondolkodni... Engem olyan tanárok is bejelöltek, akik engem nem is tanítottak vagy maximum csak fél évig stb, sok éve gondolkodom a törlésen, mert semmi értelme az ismerettségnek, tulajdonképpen. Olyan alapon nem teszem meg, mert "nekem hogy esne, ha ezt tennék velem?".
Tiltani még nehezebben tiltok, csak olyan esetben, akit élőben se tudok elviselni, vagy ha zavaróan viselkedik, például Fb csoportban - a moderátor kérése ellenére is - irreleváns butaságokat ír naponta, miután ki nem teszik a csoportból, engem meg idegesítenek a butaságai, legjobb módszer a tiltás és többet nem kell szembesülnöm kommentjeivel.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!