Az baj, ha az apuka státuszt szeretném, de a gyereknevelésbe olyan sok energiát nem tennék bele?

Na, ezt pl tudom támogatni:) Mármint a pszichológust. Mármint nem rosszból, az tényleg tök fsza ha valaki felismeri a szükségét és képes is tenni érte.

Gondolj arra, hogy ha csak az elismerés miatt akarsz gyereket és nem akarod a vele járó terheket is cipelni, akkor nem leszel ott a gyermeked számára akkor, amikor neki szüksége lenne rá. És ezzel éppúgy terhelt életet adsz neki, mint amilyen neked is volt az apáddal, aki "nem törte magát". (nyilván nem tudom pontosan milyen gyerekkorod volt, stb, de ha az embernek nincs normális apja, akkor az mindenképpen nehezebb, mintha lenne)

És azért saját szorongás miatt másokkal, ráadásul kiszolgáltatott emberekkel, kicseszni nem túl korrekt dolog.

A pszichológusnál meg lehet meg tudod lépni amit meg kell és a te életed is jobbá válik meg másokét is jobbá tudod tenni. Mert nyilván amúgy ne legyenek illúzióid, ha meg is kapod az annyira vágyott elismerést az apaságért, vszeg 2 napig ha élvezed, aztán úgyis kevés lesz, aztán marad a teher meg hogy kibsztál másokkal.

Mindenki arra próbálta felhívni a figyelmedet kérdező, hogy ez rossz ötlet, és ahogy gondolkodsz azzal baj van. Te viszont tovább erősködsz. A tetteidnek következményei vannak, itt az lenne, hogy 2 ember életét tennéd tönkre. Mindegy hogy most tervezed vagy később ezt megtenni, de ez nem normális, és erre a rossz gyerekkor sem lehet kifogás. A te szüleid is feladták akkor a kényelmet mikor megszülettél hiszen egy kisbaba nem hagyja aludni a szülőket, jé rád is szánták az időt, hogy megtanítottak, járni, beszélni, gondolkodni. A te neveléseddel is foglalkoztak. Ha alapból nem akarsz nagyon résztvenni ebbe az egészbe csak azért hogy elmondhatsd neked is van, mi értelme? Mire lennél büszke? A gyerek is megutálna, nemhogy a nő.

Lehet megsértődni. És még te akarod beadni hogy a kérdés félrement mert nem mered vállani még egy anonym oldalon sem a felelősséget. Gerinctelen...