Van olyan hogy átvitt értelemben az ember "kinő" egy munkahelyet?

Én ismertem egy ilyen férfit.

Nem volt kellemes természetű, de vitathatatlanul okos és szorgalmas ember volt. Vegyész végzettségű. Egy állami hivatal laboratóriumában kezdett dolgozni. A normál (eléggé mechanikus) munkája mellett tudományos munkát is végzett szabad idejében. Évekkel később PhD fokozatot szerzett, majd később megpályázott egy egyetemi kutatói állást, ahová fel is vették. Ő valóban többre hivatott ember volt, mint amit az a hivatal a mechanikusan ismétlődő mérési feladataival nyújtott neki.

Nincs ezzel semmi baj, hiszen amíg ott volt, korrektül elvégezte a munkáját. Utána kerestek a helyére egy másik embert, ő nyugdíjig ott dolgozott.

Szerintem ez a normális.

Ha az ember egy életen át ugyanazt csinálja és ugyanott, az csak stagnál.

Fontos, hogy legyenek célok, tartson valahova az ember.

Ha az a meló 20 évesen kihívás volt, 35 évesen még mindig az, akkor nem gondolom, hogy az illető tényleg odateszi magát az alatt a tizenöt év alatt. Meg az ember motiválatlan lesz, meg ki is ég egy ilyen repetitiív életben, ha tényleg semmi előre jutás nincs.

Vannak munkák amikben meg lehet maradni egy életen át, mert pl az ember orvosként új és új szakterületek felé nyit.

De pl egy gyáriszalagos melót szerintem 2-3 évnél tovább már nemihen lehet csinálni ép ésszel.