Vanköztetek olyan, aki jómódban nőtt fel, és meg tudta szokni később a csóróságot?

Nekem annyira nem fontos a kaja. Mondjuk így is finomakat meg minőségi cuccokat veszek, csak nincs az, mint gyerekkoromban, hogy kinyitom és tele a hűtő végtelen lehetőségekkel, hanem azért figyelni kell arra, mit veszek, ne vegyek túl sok mindent, hogy ki kelljen dobni, stb. Nem mondanám magamat _csórónak_, de a szüleimnek sokkal jobban megy és ment gyerekkoromban is.

Pl gyerekkoromban alap volt, ha kell új ruha, akkor elmegyünk és anya vesz nekem Adidast, Lacoste-ot (bár szerintem akkoriban olcsóbb volt, csak nem tudom, mennyire), még Ralph Lauren pulóverem is van (outletes) akkoriból, most meg azért kell akármi új cucc, ülök rajta 1-2 hónapot, hogy megvegyem-e és nem shoppingolni megyek el hanem csak célzottan azt az 1-2 dolgot megvenni, ami kell.

A totál csóróságot szerintem nem tudnám megszokni. Ha veszek is nagyon olcsó cuccokat, azokat szabad akaratból teszem, mert nem kell mindenből drága, van amiből teljesen jó az olcsóbb verzió is (pl Aldi saját márkás kajái jók általában a megszokott márka helyett), de az szerintem nem menne, hogy mindenből mindenképp a legolcsóbbat, mert másra tényleg nem futja.