Mit tegyek, ha 32 éves totál boomer/szocfóbiás/introvertált emberként rosszul vagyok a fesztiválózós/bulizós/koncertezős extrovertált/fiatalos életmódtól és kitaszítottnak érzem magam a társadalomban?

Az érzésed, hogy nem találod a helyed a mai, extrovertált világban, teljesen érthető. A társadalmi nyomás, hogy mindenkinek "nyitottnak", társaságkedvelőnek és mindig boldognak kell lennie, valóban megterhelő lehet azok számára, akik introvertáltak, szociálisan szorongóak vagy egyszerűen csak másként élik meg a világot. Az első lépés az, hogy felismered ezt az érzést, ami önmagában is fontos, hiszen ez lehetővé teszi, hogy jobban megértsd magad és a szükségleteidet. Íme néhány ötlet és tanács, amelyek segíthetnek megtalálni a helyed és a belső békéd:

1. Önelfogadás és határok meghúzása

Fontos, hogy elfogadd magad olyannak, amilyen vagy. Az introvertáltság vagy szociális fóbiád nem hiba, hanem egyszerűen egy része annak, aki vagy.

- Ne érezd úgy, hogy kötelező részt venned olyan tevékenységekben, amelyek feszültséget vagy szorongást okoznak. Tanuld meg bátran mondani, hogy "nem", ha olyan helyzetekbe kerülsz, amelyek nem esnek jól.

2.Keresd azokat a környezeteket, ahol komfortosan érzed magad

Ha az irodai légkör túl sok számodra, érdemes lehet más munkakörnyezetet keresni. Lehet, hogy egy kisebb cég, egy csendesebb munkahely vagy akár otthoni munka jobban passzolna hozzád.

- Olyan szakmákban gondolkodhatsz, ahol kevésbé van szükség intenzív társas kapcsolatokra, mint például a szabadúszó munka, szellemi alkotótevékenységek, vagy más csendesebb, önálló tevékenységek.

3.Nyugodt mikroközösségek keresése

- Keress olyan közösségeket, ahol hasonló gondolkodású emberekkel találkozhatsz. Lehet, hogy van olyan hobbi vagy érdeklődési kör, ahol több introvertált ember is megfordul (pl. könyvklubok, kézműves csoportok, online közösségek).

- Próbáld meg az internetet használni arra, hogy megtaláld a hozzád hasonló embereket. Rengeteg online fórum és közösségi oldal létezik, ahol találhatsz támogató közösségeket.

4. Önfejlesztés és terápia

Ha úgy érzed, hogy a szociális fóbia túlzottan akadályoz a mindennapi életben, érdemes lehet szakember segítségét kérni. Egy terapeuta segíthet abban, hogy jobban megértsd és kezeld ezeket az érzéseket.

- Az önfejlesztés és a mindfulness technikák is segíthetnek abban, hogy jobban kezelni tudd a stresszt és megtaláld a belső békéd.

5. Szemléletváltás

- Próbálj meg másképp tekinteni a helyzetre. Bár az extrovertált világ dominálni látszik, sok introvertált ember van, aki sikeres és elégedett az életével. Az introvertáltságod lehetőséget adhat arra, hogy mélyebb kapcsolatokat építs ki, és jobban elmélyülj a dolgokban.

- Nem kell mindenki elvárásainak megfelelni. Találd meg, hogy mi az, ami számodra értékes és fontos, és ehhez igazítsd az életedet.

6. Egyszerűbb életmód

Néha az is segíthet, ha egyszerűsítesz az életeden. Kevesebb társasági esemény, kevesebb szociális kötelezettség, több idő magadra, pihenésre és feltöltődésre. A minimalizmus vagy az egyszerű életmód segíthet megtalálni a belső békét.

7. Kommunikáció a munkahelyen

Ha a munkahelyeden érzed magad rosszul, érdemes lehet nyíltan kommunikálni a főnököddel vagy a kollégáiddal. Beszélj arról, hogy mi az, ami megterhelő számodra, és próbáljatok közösen megoldást találni. Lehet, hogy kisebb változtatások is nagyban javíthatják a komfortérzetedet.

Mindenekelőtt, ne feledd, hogy nem vagy egyedül ezekkel az érzésekkel, és teljesen normális, ha nem szeretsz bulizni, fesztiválozni, vagy ha inkább csendesebb életmódot keresel. Az a fontos, hogy megtaláld a saját utadat, és olyan életet élj, amely számodra kielégítő és boldogsággal tölt el.

Először is jó lenne, ha nem adnál a szavaknak új jelentést, nem kevernéd a szavakat. Sokkal célravezetőbb lenne hibás címkék helyett konkrétan leírni a helyzetet.

Nagyon szeretnéd többnek gondolni magad, mint az átlag, elsajátítani egyfajta áldozatszerepet, de sokkal többre mennél azzal, ha saját magaddal foglalkoznál, és azzal, nemed mi okoz örömet.

Egyrészt tényleg rosszul használsz egy csomó szót.

Másrészt a következtetéseid is ugyanilyen zavarosak, önkényesek és tévesek.

Amiket az általad "ultratrendin" értékrendnek behódolónak gondolt munkakörnyezetben kifogásolsz, az ugyanilyen vastagon jelen van a "csendben güriző kisember" munkakörnyezetében is.

Egy kis településen lévő konyhai mosogatót is ugyanennyire súlyt az erőltetett jópofizás, a kollégák frakciókba tömörülése, pletykálkodása és más életébe való kéretlen belepofázásuk, túl kiváncsiskodásuk. Mellé jönnek a passzív-agresszív és akár a nyíltan agresszív attitűdök is, az iskolai bullying felnőtt változata, az azon mesterkedés, hogy elüldözzék, aki nem szimpatikus. És ugyanúgy csinálja ezt a tizennyolc éves tanuló, mint a 60+ éves, nemsokára nyugdíjas dolgozó is.

Ha ebből generációs problémát csinálsz vagy osztályproblémát csinálsz, szimplán homokba dugod a fejed. Baromság. 50 évvel ezelőtt is ugyanígy kiszekálták a nagyhangúak a csendeseket, a kavarógépek a zárkózottakat, és a fizikai munkás, egyszerű ember semmivel sem nemesebb vagy emberközpontúbb mentalitású, mint a menődiplomás aktakukac.

Kérdező teljesen jól használta a szavakat, minek kell kötelezően kijavítani?

Kérdező, van még kismillió stílus, amik biztos bejönnek, csak találd meg, nekem is sikerült, bár én otthon vagyok minden közegben, a vége az, hogy halálra fárasztom a körülöttem lévőket. :D

Régen sokkal többfajta stílus volt, 30 évesen ezekről nem hiszem, hogy hallhattál, de hátha a youtube feldob valamit, amire rákattansz. :)

Nem vagy egyedül a problémáddal, undorító világban élünk szerintem is, de ezen az óriási "szemétdombon", ami körülvesz bennünket, ki lehet néha-néha guberálni értékes dolgokat is, mert azért akadnak ilyenek is.

Viszont szerintem sem az a jó módszer, ha alkalmazkodni próbálsz a "szemétdombhoz", mert az csak le fog húzni a szintjére.

Az, hogy nem jó a munkahelyed, kollégáid, stb az baj, de elég nehezen megváltoztatható ez az állapot, ha nem vagy pl egy vállalkozó típusú ember, mert a munkahelyek többsége sajnos ilyen sz@r. Nekem is nagy szerencse(!) kellett ahhoz, hogy kikerüljek ebből a fajta, napi szinten jellemromboló, lehúzó mókuskerékből.

Nekem pl egy jó hobbi megtalálása sokat segített a feltöltődéshez, kikapcsolódáshoz és ezen hobbim mentén, már színvonalas zenei fesztivált is sikerült találnom az idén, ami, ha csak egy rövidke élmény erejéig is, de ki tudott emelni a napi rutin szürkeségéből. Érdemes próbálkozni és nem feladni, mert lehet, hogy Te is találsz valami új, plusz örömforrást az életedhez.

ettől még nem leszek kitaszított, pláne 30+-osan.

Azt kellene fejben lerendezned, hogy nem ez az egy irány van, aztán utána megvizsgálni, hogy valóban mi a lelki nyomorod a háttérben