Miért van az, hogy Magyarországon sehol nem érzem magam jól és sehol nem jön át a "magyar hangulat", más ország esetében pedig elég egy videó, hogy elfogjon a "vibe"?
Egyszer voltam Horvát- ill. Olaszországban, de az alatt a pár nap alatt annyira áthatott az ország hangulata, feelingje, életérzése stb., hogy mai napig emlékszem. Rómában a lüktető tömeg, a forróságtól pezsgő antik épületek, az égbe terebélyesedő mandulafenyők hűs árnyéka és tiszta illata. Horvátországban pedig a szűk macskaköves utcák vibráló hangulata, a tenger szikrázó csillámlása vagy a sziklás partok mentén felbukkanó verőfényben billegő kikötött hajók.
Itt Magyarországon meg mehetek bárhova, sehol nem fog el a hangulat, sehol nem érzem magam jól. Mindenhol az a savanyú balkáni hangulat meg a szokásos sallangok: lángos, büfé, idegeskedő autósok, agyamat felforraló letérkövezett főterek, magyarkodó izzadságszagú dolgok (elsősorban a pofám elé tolt pálinka/bor) marketingje, a sunyiskodó életunt szállásadók vagy magát übermenschnek tartó hotel recepciója (én legyek hálás, hogy ott szállhatok meg).
A kisebb városok/falvak/túraútvonalak meg tiszta semmilyenek. Mintha átmentem volna a szomszéd városba a CBA-ba, nem pedig nyaralnék.
Lehetséges, hogy a személyiségemmel van baj, esetleg depresszió (külföldön utoljára 7 éve voltam szóval azok nem mai emlékek). Vagy mi lehet ennek az érzésnek az oka?
Van aki szintén ezt érzi? Ha igen, bővebben szintén kifejthetné.
Mert Magyarországon élsz, ha külföldön élnél akkor működne.
Tapasztalatból mondom, éltem külföldön is.
Borzasztó az országon belüli alaphangulat; az emberek búskomoran, lehajtott fejjel lézengenek, vagy épp rohannak az utcákon, zéró tekintettel a többiekre. A morál is zuhanórepülésben van, az utakon látható őrjöngésből, idegeskedésből is ez köszön vissza. Ha valaki akár csak egy kicsit is kezd boldog lenni, kezd összeállni az élete, vagy kitörni a helyzetéből, rögtön megjelenik pár károgó, aki minden erejével azon lesz, hogy azt az embert visszarántsa a pöcegödörbe.
Nagyon sok a frusztrált, rosszindulatú egyén, aki ezeket nem tudja jól kezelni, így másokon vezeti le. Ha az illető nagyon mélyen van, akkor ez már ki is ül az arcára, testbeszédére.
Tisztelet a kivételnek.
Mi pár hete jöttünk haza nyaralásból (Horvátország), hát- ég és föld a két ország. A horvátok javára.
Volt pár helyi, akinek tele volt a cuccosa a turistákkal, érthető módon, de mégis az ottaniakról lerítt az életöröm, a jókedv, elégedettség. Megálltak az utcán beszélgetni másokkal, a helyiek közül többen úgy köszöntek és mosolyogtak (!) ránk, turistákra, mintha ezeréve szomszédok lennénk. Ilyet itthon sose fogunk látni.
Tavasszal nagyon szép pontszámmal vizsgáztam le egy mumustárgyból elsőre, amin többen buknak, mint mennek át. Ez pedig elég szépen látszott is rajtam. Mentem a buszpályára, szembejött velem egy nő, akivel addig nem foglalkoztam különösebben, míg oda nem reccsent rám: "mi a f*szt mosolyogsz, teee?". Elég erős a kontraszt.
"Mi pár hete jöttünk haza nyaralásból (Horvátország), hát- ég és föld a két ország. A horvátok javára.
Volt pár helyi, akinek tele volt a cuccosa a turistákkal, érthető módon, de mégis az ottaniakról lerítt az életöröm, a jókedv, elégedettség. Megálltak az utcán beszélgetni másokkal, a helyiek közül többen úgy köszöntek és mosolyogtak (!) ránk, turistákra, mintha ezeréve szomszédok lennénk. Ilyet itthon sose fogunk látni."
Egy turistarészen mindig jó a hangulat, a turisták boldogok, mert nem otthon vannak ("otthon hagyjuk a gondokat"), a vendéglátók pedig boldogok, mert ez a munkájuk, ebből élnek. Hitelesebb volna egy sima random horvát kisvárosban a fő utca és a vasút utca kereszteződésénél megfigyelni melóba vagy melóból épp bandukoló átlagembert.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!