Miért vannak diákok, akik úgy gondolják, hogy a legtöbb tantárgyból a legtöbb anyag teljesen felesleges, sőt, utálják a matekot, törit stb.?

Mert az. Felesleges. Az a sok felesleges tantárgy, mint a föci rengeteg időt elvett tőlem a hasznos tantárgyaktól. Ki a francokat érdekel, hogy hol van feketekőszén??? Középiskolában! Ez a tantárgy legyen meg ált. iskola 6. osztályig, aztán onnan max fakultatív, ha pontoknak számítható be. Sokkal inkább örültem volna infóóráknak, de amikor ez kezdett elterjedni, én meg kislány voltam, nem volt divat minket erre járatni. Mehettünk virágkötésre... Wow! Hasznos... Aztán 5.-ben átkerültem egy másik suliba, ahol már volt infó, én meg ott pislogtam, mert azt se tudtam hol kell elindítani egy programot. Rohadt ciki volt!

De ahogy már korábban is írta valaki, matek nem.volt az erősségem. Minek kellett nekem azt tanulni olyan szinten, ami felesleges. Nem lehetne középben már célirányosan választani a tárgyakat? És abból érettségizni, ami nekem bejön?

Én a svájci oktatás híve vagyok. Ott középben 2, max 3 nap az elmélet, amúgy a diákok olyan suliba járnak, ami gyakorlatot is biztosít. Elmennek dolgozni, kapnak érte bért, tanulnak élesben és önállósodnak. Lám, mégse buta emberek.

Elnézem a sok agyonhajszolt diákot, akik görcsölnek a holnapi TZ-n, mert szegénynek semmi érzéke az adott tárgyhoz, a drukktól még rosszabbul teljesít.

"A földrajz egyébként egy elég fontos tárgy több irányból is."

(#14-es vagyok) Szerintem a földrajz egy tökéletes példa, hogy a koncepció mennyire megváltoztatja a tananyag szükségérzetét. Abszolút egyetértek a hozzászólóval, aki szerint így, abban a formában totál felesleges volt, ahogy neki előadták.

Viszont a kérdező is a lényegét ragadja meg annak, hogy miért nem lenne szabad annak lennie. Én annyira megfeledkeztem erről a tárgyról, hogy be se tettem a felsorolásomban. Mennyivel érdekesebb lett volna úgy tanulnom a földrajzot, hogy itt és ott ilyen hegységek voltak, amik ilyen érceket eredményeztek, amiért ekkor és akkor háborúztak az akkori szláv népek. Vagy hogy ebből a geológiai folyamatból lett végül a kőolaj, amire a legjobb példa Szaud Arábia. Vagy hogy hogyan használták fel a rómaiak a vulkáni hamut útépítésre és ez miért volt olyan strababíró (építőanyag) és birodalomépítő tényező. Talán az éghajlat és a globális felmelegedés kapcsolata volt az egyetlen, amit súlykoltak a suliban és ami meg is maradt bennem, mert tudtam kötni a mainstream közbeszédhez, de alapvetően minden tantárgyból hiányzik az egymással összekötő hívószavak. És nemhiszem, hogy ezeknek a kapcsolatoknak a megteremtését a poroszos oktatási modell egyébként ne támogatná. Ezt csak azért mondom, hogy szemléltessem, még egy lexikális, konzervatív oktatási rendszernek a keretein belül is van mozgástér. Annyira nem értek hozzá, hogy pálcát tudjak törni a finn a porosz az amerikai és egyéb oktatási doktrínák feje fölött, de annyit merek állítani, hogy ami mellett elköteleződtünk, azt sem csináljuk a legjobb formájában.

Kérdező, te nagyon szépen elkönyvelted magadban axiómaként, hogy akit nem érdekel a matek vagy bármelyik másik tárgy, az csakis kocsmatúrázó tróger lehet. Van valami alapod is erre, vagy ezt csak úgy kitaláltad?

"Meg amúgy a hétköznapi élethez is szükséges valamilyen szintű földrajztudás."

Állítom neked, a felnőtt lakosság 90%-a nem tudná visszamondani a középiskolai földrajztananyag 10%-át sem. Na vajon miért van ez? Csak nem azért, mert szar az oktatás?

Felesleges pl a történelem, ilyen aprólékos részletességgel tanulva.

Alig marad meg belőle valami a gyerek fejében, csak a vizsgákra bemagolja/kiírja puskára a 20.000 napra pontos évszámot.

Jobb lenne ha elég lenne nagyjávól összefoglalva tudniuk mikor mi, miért történt. Pl miről szóltak a pun háborúk? 2-3 mondatban, ész szevasz. Nem 30 évszámmal, meg mi a tököm.

Ha a lényeget kellene megjegyezniük, akkor talán meg is maradna a tudás a fejükben.

A történelmi neveket meg nem kellene magyarosítani.

Amíg a magyar-matek-töri-nyelv-egy választható tárgy érettségi tantárgy, addig pl. a törit, matekot nem lehet kilőni a tanulandók sorából, úgyhogy nincs miről beszélni.

Lényegében a gimnazisták az érettségire, az érettségi miatt tanulnak. Az érettségi rendszert kellene annak megváltoztatnia, akinek nem tetszik, és nem az odavezető folyamatot. Az odavezető út az érettségi rendszert szolgálja ki.

Kérdező, találtam rögtön kettő neked való cikket, érdemes elolvasni. Mindkettő Gloviczki Zoltánnal, az Oktatási Hivatal volt elnökével, volt oktatásért felelős helyettes államtitkárral készült.

"Érzik a pedagógusok, hogy nem csak a bérüket, a helyüket sem találják a gyerekek és a társadalom elvárásaiban. Mély szakadék van a valós világ és az iskola világa között. Ez egy lassú ébredési folyamat."

[link]

"– Mondok egy arcátlanul egyszerű algoritmust. Ha én szabad kezet kapnék, hogy nemzeti alaptantervet készítsek, akkor a munkaanyagot rögtön odaadnám felnőtt értelmiségi embereknek, akiknek nem az a szakmájuk, hogy kémikusok vagy irodalomtörténészek. És engedném, hogy húzzák ki, ami szerintük nem kell, majd írjanak még 10-15 kérdést, hogy mit szeretnének adott területen tudni.

– És ha a húzás végén nem marad semmi?

– Csupán az derülne ki, hogy tele vagyunk teljesen irreleváns ismeretekkel."

[link]