Miért vannak diákok, akik úgy gondolják, hogy a legtöbb tantárgyból a legtöbb anyag teljesen felesleges, sőt, utálják a matekot, törit stb.?
Többen irkálják, hogy az iskolában megtanultak 90-95%-a teljesen felesleges...
Ha úgy álltunk volna hozzá mindig a világhoz, hogy csak és kizárólag azt tanuljuk meg, ami közvetlenül a hétköznapi életünkhöz szükséges, akkor vagy még mindig az őskorban élnénk, vagy ugyanaz a fejlődés, amit ma élünk, olyan lassan menne végbe, hogy még mindig valahol az őskor-ókor fordulópontján lennénk.
Másrészt a matek, a töri, a fizika stb. itt van az életünkben szervesen. Magyarán nem értelmetlen megtanulni... Szervesen körülvesz minket.
Ok, lehet, hogy nem kell majd az atomfizika a bolti bevásárláshoz, de nem csak annak van haszna, aminek a hasznát közvetlen a szemed előtt látod.
Másrészt miért mondják sokan, hogy utálják ezeket a tárgyakat, pusztán mert őket nem érdekli vagy mert rossz volt a tanár? Azért, mert egy szemétláda volt a nyelvtantanár, nem a nyelvészetet kell hibáztatni.
Miért vannak mégis olyan emberek, akik szerint mindezek feleslegesek, teljesen értelmetlen megtanulni stb.?
9: pont említettem "szabadidő" tanóra néven, amit te is írsz, az pl. jó megoldás lenne, lehetne festegeni a kötelező Cooper futás helyett annak, aki festésben jó, de sírógörcsöt kap a Cooper tesztektől.
Az önismeret fejlesztését meg nem tartom feltétlenül és kifejezetten iskolai feladatnak, nem is én hoztam elő, hanem egy másik hozzászóló. Erre írtam, hogy az önismeret fejlesztésére ezer mód van, lehet teszteket írni, lehet drámaórákon szerepelni, szituációkat játszani, meg lehet nehéz feladatok elé állítani magunkat, és megnézni, hogy bírjuk, például sírógörcsöt kapunk-e a számoktól vagy a futástól vagy a festéstől... Meg még sokféle mód van rá.
És még annyi mindent lehetne "tanítani".
Pont ez volt a kérdésem, hogy ha mindenki mást tart fontosnak, akkor pontosan hogy kellene működni az iskolának, hogy ezeket a fontos dolgokat "megtanítsa" a gyerekeknek? Ki dönti el, hogy a százféle fontos dolog közül melyik legyen az, ami bekerül az iskolák repertoárjába, és hogyan, kiket képezzenek ki vagy át, hogy ezeknek "Az életben való boldogulásunk alapjai és nélkülözhetetlen ismeretei" meg a "Találd meg, miben vagy jó" stb. stb. tantárgyak oktatására képesek legyenek?
A tananyagnak ténylegesen csak a 10-20%-a felesleges (az már más kérdés, hogy az erőfeszítések 30-40%-át emésztik fel viszont azzal, hogy minden évszámot és decilis mértéket megtanulj), a maradék pedig azért tűnik annak, mert rossz koncepció szerint vannak oktatva.
Először is jó lenne, ha a tanároknak lenne egy épkézláb magyarázata arra, hogy miért jó az ők tantárgyaik, ahelyett, hogy tekintélyelvűségből csak annyit vetnének oda, hogy "mert kötelező, mert fiatal vagy".
Az irodalom és történelem megtanít emberi összefüggésekben gondolkodni, külső szemléletet fejleszteni és mélyebb politikai, társadalmi gondolatokat továbbadni. Csak azért, mert idő kell, hogy ezek leülepedjenek az emberben, nem lesz felesleges.
Matekot szerintem nem kell magyarázni, ahogy a természettudományokat sem (függetlenül attól, hogy itt-ott másra tenném a hangsúlyt).
Az idegen nyelv a legtökéletesebb példa arra, hogy bár mindenki elfogadja, hogy hasznos, senki se képes megtanulni, mert sz*rul van oktatva.
Ha valahol nagyon vissza szeretnénk vágni a dolgokat, akkor az az általános iskola. Máig nem értem, hogy mi értelme volt 13-14 évesen felelnem a vörösrózsás forradalomból, miközben az osztályfele szinte diszkalkuliában és diszlexiában szenvedett. Sokkal jobban rá kéne feküdni általános iskolában az alapokra (pl.: hogy igenis képesek legyenek elolvasni egy rohadt könyvet, mégha az csak lányregény is), hogy aztán ténylegesen lehessen rá építkezni.
#14.
El nem tudom mondani, hogy mennyire egyetértek.
Amit tényleg feleslegesnek tartok: minden egyes dátum bemagolása, képletek bemagolása stb. Minek? Úgyis lehet érettségin használni történelematlaszt, földrajzatlaszt, szöveggyűjteményt, négyjegyű függvénytáblázatot, számológépet stb.
De ez nem azt jelenti, hogy felesleges a matek, a töri, meg a kémia stb....
Értem, hogy a fizika, kémia szerves része az életünknek, de pl. a "kovalens kötés" szószerkezetet utoljára 10. vagy 11. osztályban használtam, azóta meg eltelt 5+ év, és abszolút nem volt rá szükségem. És ugyanígy vagyok az említett tantárgyak anyagának igencsak nagy részével. Van olyan osztálytársam, aki olyan vonalon ment tovább, hogy neki napi szinten kell, de ez rám nem igaz. Heti 2-3 óra/tárgy ment el olyan tantárgyakra, amikről már ott tudtam, hogy nekem nem fog olyan szinten kelleni, mint például az idegen nyelv, vagy informatika.
És akkor még ott a tény, hogy a jelenlegi oktatási rendszer a lexikális tudást preferálja, szóval elég "csak" bebiflázni az anyagot, nem az a fontos, hogy megértsd, vagy kritikus gondolkodást alkalmazz. Pedig az többet érne... (folytatnám a mondatot, de ma már eleget politizáltam)
Végszóra: sosem felejtem el, amikor törin, amit angolul tanultunk, egyik osztálytársam szó szerint betanulta az akkor kiadott tételt, és egy az egyben azt mondta vissza, ami a papírra volt írva, a szimpla, mezei töri órai felelése alatt. Pedig teljesen rendben volt az angolja.
Tanárunk előtt meg ott volt a tétel, mondjuk ő maga is írta, aztán pár mondat után a hajáig szaladt a szemöldöke. Hagyta egy ideig, hogy mondja, majd belekérdezett, a csaj onnantól pedig semmit sem tudott. De már abból, ahogy mondta, érződött, hogy nem értelmezte a leírtakat, hanem memoriterként megtanulta. És ezzel nem őt szidom, hanem a rendszert, ami ezt támogatja és szorgalmazza.
#15.
R*hadtul nem.
Mit vennél ki az anyagból, ha már ennyire egyetértesz?
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!