Tényleg jók a magyarok az érzelmeik irájyításában?

A legtöbb ember nagyon jó benne, főleg ha emberi kapcsolatokra kell gondolni. Eszményképpel kommunikálnsk, és onnantól kezdve mindegy a másik viselkedése. Pl. ha gazdag sikeres emberről van szó, tudatosítjuk magunkba, hogy az arrogáns tulajnonsága nincs, túlértékeljük sikerességét és társítunk hozzá olyan általunk szeretett tulajdonságot, ami nincs. Sikertelen csóró gyereknél viszont keressük benne a hibát, amit annyira felnagyítunk magunkban, hogy irritáljon minket, és elvitatjuk az összes jó tulajdonságát.

Vagy ha meg akarunk szakítani valakivel kapcsolatot, elfelejtük magunkban mindent ami jó, és eldobjuk, könnyedén távol tartjuk, ha meg ezzel neki sérülést vagy fájdalmat okozunk, megmagyarázzuk magunknak, hogy miért nincs igaza, miért fújja fel, és miért dobtuk el jogosan. Tehát világelsők vagyunk.

Ezeknek az embereknek a legfőbb tulajdonsága, ami elárulja őket, hogy ilyenek, és jól megy nekik az irányított érzelem, hogy tagadják mindezt.