Most ki a hülye?

Jól mondja a fönököd. Ha túl zárkózott vagy, elkezdenek kombinálni és kibeszélni - sajnos ilyen az emberi természet.

Próbálj felszínes témákat találni, csak lesz valami közös a focin meg a horgászaton kivül. Vagy ha nem tudsz miről beszélni velük, figyelmes hallgatóság lehetsz, néha visszakérdezel, hogy úgy tünjön érdekel a téma.

Mindig nehéz különcnek lenni és különbözni az átlag emberektől. Értetlenség lesz az osztályrészed.

Igaz, hogy a munkahelyen nem barátkozni kell, de azért nem árt a jó légkör. Nos, mindez rajtad múlik, ha úgy érzed, nincs kedved unalmas beszélgetésekben részt venni, akkor fogadd el, hogy nem tudnak veled mit kezdeni. Ne törődj vele, mit gondolnak rólad, leköti őket azon való rágódásuk, hogy te mit gondolsz felőlük. (Murphy törvénye)

Majd hozzászoknak, hogy te ilyen vagy és kész.

Túlzásnak éreztem elsőre a második választ, de a Kérdező reakcióját elnézve helyénvalónak tűnik.

Itt azért valószínűleg többről van szó, mint hogy nem beszélgetsz velük.

Gondolom, van egy jópár dolog, ami rád jellemző, de nem igazán magánügy, ilyenről okos lehet neked is beszélni. Mondjuk, hogy hétvégén bringáztál a haverjaiddal vagy családi szülinap lesz és grilleztek a kertben, vagy angolul tanulsz, és most léptél szintet, ilyesmi semleges témák. Miért kéne órákig beszélni? Semmi extra, mondasz két mondatot, aztán továbbkérdezel, hogy "és te, Gábor" (tetszőleges kollega), aztán ennyi, hátra lehet dőlni. Vagy csak kérdezz valamit, amiről ők mesélnek éppen, pl. "és, meccs után beültetek egy sörre valahova?" vagy "valaki csinált már Balaton átúszást közületek? tééényleg, és hogy is megy ez?", stb., aztán megint hátra lehet dőlni és mesél.

Persze igazad van, minimális beilleszkedés nélkül is lehet dolgozni, de mint látod, kellemetlen. A legtöbb kollegádnak (legyen jó fej vagy rossz fej, mindegy) van egy olyan minimális elvárása, hogy néha egy-két mondattal azért legalább minimálisan kapcsolódj. Valószínűleg attól tartanak, hogy a/lenézed őket, b/annyira le vagy szakadva intelligenciában, hogy nem tudsz kinyögni egy mondatot se, c/mindkettő. Az ilyen félelmeket lehet a fentihez hasonló minimális önkéntes interakcióval oszlatni, és érdemes is, mert könnyebb lesz tőle. Végső esetben még kiderül valamelyik kollegáról, hogy egész jó arc, az se lenne nagy baj...

Azt én sem szeretem, ha belemásznak a magánéletembe és ha diplomatikusan határt szabok, akkor megbélyegeznek. De igaz ami igaz, a munkahely is egy szociális tér, ha tetszik ha nem. Semleges témák azért kellenek, mert a szimpátia meg fogja könnyíteni a munkavégzést, a csapatmunkát. Ha téged nem érdekel az őket érdeklő téma, akkor is illik pár mondatban meghallgatni őket. "Na, nyert a csapatod, Béla? Múltkor mondtad, hogy várod a meccset." Udvariasság.

Mi is itt olvassuk a kérdésedet, kedvesek vagyunk, hogy téged figyelembe veszünk, válaszolunk. Biztosan jól esik. Nem?

mondjuk valószínűleg főnök is nehezen tűri idegekkel, hogy folyton bunkózol és teszed az agyad, hogy te jujjdemegvagysértődve, most próbálj meg egy pillanatra kilépni a saját, mindenkit lenéző, bunkó kis látásmódodból, és gondolj bele, milyen megterhelő egy antiszociális hatévest kerülgetni egész nap.

az meg eleve mégis hogy merül fel benned, hogy valaha meghívnának bárhova, ha ekkora görcs vagy?