Más is van, aki harminc évesen otthonülős, illetve nem igazán vannak barátai?
Harminc éves meleg srac vagyok. Egy éve van párom. Azóta ha nem kint vagyok külföldön, ahol dolgozom, akkor vele vagyok, vele programozok.
Nekem ő az első kapcsolatom. Korabban viszont én egy nagyon is ismerkedős valaki voltam, úgy hogy amúgy introvertált vagyok, de szeretem a pörgést. Mostanra a legtöbb ismerős lemorzsolódott, nem igazán izgatja őket, mi van velem. Többen ki is követtek. Ugyanakkor rájöttem, hogy ez az otthonülős életmód nekem nagyon is fekszik. Nem kell senkihez sem igazodnom, nem kell kötelezően részt vennem baráti találkozókon. Ugyanakkor sajnálom, hogy a sok száz ismerősöm közül kb 2-3, akit érdekli, hogy egyáltalán élek-e.
Hasonlóan vagyok én is, sok munka, távkapcsolat, nagyon sokszor eltérő munkarenddel. Könnyen szóba állok bárkivel, de van egy fajta emberiszonyom is, ennek ellenére mégis igényelem néha a társaságot. Így jobban belegondolva nekem is alig van haverom, barátom, ahol élek, ott a helyszínen nincs is.
Úristen, ezt így leírva, meg vissza olvasva de kellemetlen érzés fogott el.☹️
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!