Lányok. Nektek mennyire fontos partner választásnál, a pasi anyagi helyzete?

Így van.

Egzisztencia, befolyásos legyél, nagy ismeretséggel.

Aztán jön csak a többi.

A emberi értékek ma már nem menő dolgok.

Nekem úgy, hogy nem nagyon voltak még kapcsolataim (nem emiatt!), elméletben viszonylag fontos: értem alatta, hogy félig-meddig viccből mindig abban reménykedtem, hogy majd jól házasodom és akkor lesz pénzem arra, hogy ne feltétlenül a munkámból éljek, hanem az lehessen a munkám, amit szeretek.

Viszont! Azt hiszem, hogy amint bejön a képbe a vonzalom vagy a szerelem, rögtön fontosabbá válik mindennél, és ott a válasz, hogy "együtt megoldunk mindent".

20-on eves koromban csak az szamitott, hogy legyen jovokepe, munkaja, ha egyutt megyünk nyaralni ne en fizessem az ö reszet is, hanem mindent felesben

30as eveimben jott ket nagy szerelem is, mindketszer csoringerekbe szerettem bele. Az egyiket x ev utan el kellett volna tartanom, mert kitalalta, hogy nincs kedve dolgoznia.

A masikat meg nekem kellett volna, etetnem, itatnom, punciztatnom, mikozben a penzet o csak szorakozasra, alkoholra, dohanyra, tippmixre költötte.

Most igy 50es eveim elejen uzenem a fiatalabb nőknek, hogy igenis nézzék meg milyen anyagi hatterrel rendelkezik a csóka, de főleg azt, hogy hogyan all a penzhez : van-e megtakarítása, gondol-e a jovojere (nyugdij, eü), tud-e takarekoskodni, szamolni, van-e veszfirgatokonyve, ha baleset/kirugas stb érné. Tehat, ha csak el a manak, onzo, szorja a penzt vagy epp rohadt smucig...keruld el.

Nem ez áll az első helyen, és nem is kizáró tényező, de nyilván számít.

Leginkább akkor, ha a nő sem keres sokat, mert úgy nehéz eltartani a pasit. Ráadásul, hiába hangsúlyozzuk a modern korban a nemek közötti egyenlőséget, valamilyen szinten mégiscsak megmaradtak a nemi szerepek, így pl az is, hogy a ffi ebben is "erősebb", hiszen az anyagi biztonság nyújtása is egyfajta presztizse a ffinek.

Tehát ezek nem feltétlenül anyagias elvárások a nők részéről, mint inkább ösztönösek.

De általában nem is azok titulálják "aranyásónak" ezeket a nőket, akik pénzesek, hanem a lecsúszott, csalódott, hibáit másban kereső csóringer lúzerek. (lásd:#1, 3, 6 hsz.)